kuka

ÉLELMISZERPAZARLÁS OKAI

Az élelmiszerpazarlás okai rendkívül szerteágazóak akár egyetlen család esetében is. A családtagok életmódja, kulturális háttere, életkora, nemek szerinti összetétele, a lakókörnyezet mind-mind befolyással bír. De meghatározó az is, hogy van-e gyerek a családban, hiszen az ő élelmiszerfogyasztása a legkiszámíthatatlanabb.

A NÉBIH az elmúlt évben számos kormányzati és civil szervezettel működött együtt annak érdekében, hogy a problémára adható legjobb válaszokat meghatározhassuk. Fontos, hogy az élelmiszeripar, a kereskedelem és a kutatóintézetek, egyetemek képviselői is szerepet vállalnak a munkában. Kidolgoztunk emellett egy fogyasztóknak szóló programot „Maradék nélkül” címmel, amelyet az Európai Unió LIFE támogatási eszközének segítségével 2016 őszén indítottuk el. E programban kiemelt szerepet szánunk a felnőtt lakosság mellett a gyerekeknek, mert a nemzetközi tapasztalatok alapján azok a kampányok sikeresek hosszú távon, amelyek a jövő fogyasztóit is megszólítják. Mindezek alapján reális célkitűzés, hogy 8-10%-kal csökkenjen a kidobott élelmiszerek mennyisége. Ez pénzben kifejezve hozzávetőlegesen 15 milliárd forint megtakarítást jelentene a háztartásoknak. Szeretnénk, ha a „Mennyiség helyett minőség!” elvet követve minél többen magasabb minőségű, biztonságos hazai élelmiszereket vásárolnának az így megtakarított pénzből.

MARADÉK NÉLKÜL – CSÖKKENTSÜK EGYÜTT AZ ÉLELMISZERHULLADÉKOK MENNYISÉGÉT!

Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada – körülbelül negyede – a háztartásokban termelődik. Ez 40-46 kg fejenként. Bár ez a mennyiség elmarad néhány szélsőségesen pazarló országtól – mint amilyen az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Németország –, a hazai vásárlók kosárának mégis meghatározó részét teszi ki. Számításaink szerint egy átlagos magyar család évente 50 000 Ft értékű élelmiszert dob ki a szemétbe.

A kidobott élelmiszer azonban nem csak a háztartásoknak jelent fájdalmas veszteséget, hanem egyúttal komoly környezetterhelést is okoz. Összesítve 400 000 tonna biológiai hulladékkal kell számolnunk, amelynek nem csak a megsemmisítése, hanem az élelmiszer célú megtermelése is komoly hatást gyakorol a környezetünkre. Az alapanyagokat hiába termesztik, illetve tenyésztik, hiába dolgozzák fel élelmiszerré és hiába szállítják ki a boltokba.

Az élelmiszerhulladékok esetében azonban olyan problémával állunk szemben, amelynek megoldásához kivételesen nem több pénzre, hanem mindössze több figyelemre lenne szükség. A NÉBIH feladata, hogy tudatosítsa a vásárlókban, hogy hogyan tehetnek többet a környezetükért a tudatos és biztonságos élelmiszervásárlás, tárolás és kezelés segítségével.

narancs