Interjú Szalay Csongorral, a Maradék nélkül animációs videóinak szinkronhangjával

 

Élelmiszerpazarlás. Szinkronszínészet. Két egymástól nagyon különböző téma. Milyen módon kapcsolódhatnak mégis össze? Szalay Csongorral, legújabb animációs kisfilmjeink szinkronhangjával beszélgettünk. Olvassátok el a vele készített rövid interjúnkat!

 

Fiatal korod ellenére már most nagyon hosszú a szinkronszerepeid listája. Mi miatt választottad ezt a pályát?

 

Ha frappánsan szeretnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy nem én választottam, hanem ez a pálya választott engem. Ez egy kicsit nagyképűen hangzik, de igazából tényleg így történt. Öt éves koromban kezdtem el szinkronszínészettel foglalkozni, amikor a szomszédunkban Tomasevics Zorka szinkronrendezőnő lakott. Ő kapta akkor az Ovizsaru című filmet, amiben 25 óvódás gyerek játszott, és hirtelen fel kellett tölteni a szakmát 25 hasonló korú színésszel. Mivel nem tudta máshogy megoldani, elkezdett az ismerősei között válogatni, hogy ki az, aki tud beszélni, ki az, aki képes elmondani egy-két mondatot a mikrofon előtt. Alapvetően nagyon szerencsés helyzetben voltam, mivel közel laktunk egy szinkronstúdióhoz, és akkor még csak egy-két helyen történt hangfelvétel. Tudtam olvasni, ami nagy előny volt öt évesen, mert mégis csak könnyebb volt, mint mondatról mondatra mindent betanítani nekem. Aztán egyszer csak azt vettem észre, hogy valahogy ott ragadtam. Felmondtam egy-két mondatot, aztán egy hét múlva jeleztek, hogy megint kéne menni, aztán megint mentem, megint mentem, megint mentem. Így csöppentem bele ebbe a világba.

 

Voltak hasonló témájú, gyerekek oktatását célzó munkáid?

 

Ilyen konkrét oktató videó, amit legutóbb csináltam a tiétek előtt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) kötődő munkám volt. Néha kapok ilyen felkéréseket, akár az internet veszélyeiről, akár egyéb alapvető információkról. Ezek szerintem mindig hasznosak, és örülök annak, hogy animációs vonalon, fiatalos keretek között próbálják meg tovább adni a gyerekeknek a fontos információkat, nem pedig egy száraz, fénymásolt papíron kapják meg azokat.

 

Mennyire tartod fontosnak a gyerekek szemléletformását, és mire hívnád fel a figyelmüket ebben a fogékony korban?

 

Az teljesen egyértelmű, hogy ebben a korban kell ezt megtenni, mivel egy idős embernek a kialakult szokásait és rutinjait már sokkal nehezebb megváltoztatni. Egyébként azt gondolom, hogy jó irányba tart a világ, egyre fontosabbá válik pl. a környezetvédelem is. Ha a gyerekeket a kezdetektől fogva úgy neveljük, hogy az újrahasznosítás vagy hasonló alapvető dolgok, mint a ti témátok, az élelmiszerpazarlás is az életük természetes része legyen, az információk könnyen rutinná is válhatnak, és akkor úgy épül be az életükbe, hogy nem lesz kérdés számukra, nem jelent majd plusz nehézséget azok betartása. Sokan szükséges rosszként vagy felesleges maceraként tekintenek az újrahasznosításra és a környezetvédelemre, pedig valójában rengeteg pénzt spórolhatnak vele. Arról nem is beszélve, hogy jót tesznek a bolygónak, ahol még élni fog utánunk néhány generáció, akik miatt ez fontos lehet. Szóval azt gondolom, hogy nagyon is van értelme gyerekkorban ezt elkezdeni.

 

A Maradék nélkül videóinak szinkronizálása előtt is találkoztál a Nébih programjával?

 

Megmondom őszintén, nekem a Nébih-ről mindig azok a hírek ugranak be, hogy lekapcsoltatok egy pékséget meg ilyesmi. Korábban azt hiszem, hogy ezzel a programmal nem találkoztam.

 

 

Volt olyan üzenete a videóknak, ami a legjobban megmaradt?

 

Alapvetően nekem nagyon passzolt a téma, mert nagyon utálok maradékot kidobni. Nem vagyok az a bő olajban sütős típus, aki után megmarad három liter olaj. Általában annyi ételt készítek el, amennyit meg is eszem. Amiatt is szerencsés helyzetben vagyok, hogy olyan helyen lakom,  ahol éjszaka is el tudok menni vásárolni. Emiatt rendszeresen járom a boltokat, de legalább nem fordul elő olyan, hogy valami megromoljon a hűtőm mélyén. Számomra fontos, hogy friss élelmiszert vásároljak egy-két napra előre. Munkából hazafelé be tudok ugrani ezért-azért. Van, aki kellemetlenségnek éli ezt meg, de véleményem szerint sokkal jobb friss élelmiszert enni, így ennek is vannak előnyei.

 

Ahogy látom, figyelsz az élelmiszerpazarlásra. Mennyire tartod magad tudatosnak ezzel kapcsolatban?

 

Viszonylag tudatosnak tartom magam. Alapvetően úgy rendezkedett be az életem, hogy például újrahasznosítok.

 

Odafigyelsz arra, hogy minél kevesebb élelmiszer kerüljön a szemetesbe? Ha igen, milyen praktikákat alkalmazol a kevesebb hulladék termelése érdekében?

 

Vannak olyanok, amik nem is konkrétan az élelmiszerhulladékkal kapcsolatosak, mint például a felesleges csomagolóanyag használat vásárláskor: nem értek egyet azzal, hogy ha az ember vesz két banánt, azt mindenképpen bele kell rakni egy nejlon zacskóba. A banánhéjat úgysem eszed meg, nyugodtan ragaszthatod arra a lemérős matricát. Ezen kívül van még pár alapvető trükk: például vihetsz magaddal saját zacskót is.
Egyébként az én háztartásomban legnagyobb mennyiségben keletkező élelmiszerhulladék a kávézacc, mivel eszméletlen mennyiségű kávét iszom. Cserébe a kávézacc is remekül felhasználható, például belekeverheted a virágok földjébe, de nagyon jól lehet vele lefolyót tisztítani. Tehát amilyen mennyiséget megtermelek, azt tulajdonképpen fel is használom. Minden esetben nagyon igyekszem elkerülni a kidobást, úgy választom ki a húst is, hogy ne legyen rajta olyan rész, amit majd levágok és kidobok.

 

A videók alapján esetleg emlékszel, hogy milyen élelmiszerhulladéknak tekintjük a kávézaccot? Három csoportot tanítottál a gyerekeknek a videókban…

 

Hát figyelj, a kávézacc lehet elkerülhető, ha valaki egyáltalán nem kávézik ugye…

 

Valójában mi ezt nem így gondoljuk, hiszen a kávéfogyasztók körében mindenképpen keletkezik kávézacc, hiszen azt nem fogyasztjuk el. Ezért ezt nem elkerülhető élelmiszerhulladékként kezeljük, de adtál jó tanácsokat a felhasználásához!

 

Egyébként van olyan étel vagy élelmiszer, amit egyszerűen nem tudsz elképzelni, hogy megedd és így mindig a szemetesben végzi, ha véletlenül mégis a tányérodra kerül?

 

Nem fogyasztok gombát, de nagyon egyszerűen elkerülhetem, hogy a tányéromra kerüljön, hiszen nem is vásárolok. Valamint nem szeretem a cseresznyét és a meggyet se, de hasonló praktikákkal el tudom kerülni ezek kidobását is. Egyébként elég sokat főzök, mivel alapvetően főzős-sütős típus vagyok, és ritkán vásárolok készételt, ennél fogva el tudom dönteni, hogy mit szeretnék elfogyasztani, és ennek megfelelően vásárolom az alapanyagokat is. Ez is egy jó praktika szerintem.

 

És mi az, ami egyáltalán nem kerülhet a szemetesedbe, mi a kedvenced?

 

Mi az, ami semmiképp nem kerül bele? Kesudió. Nem tudom, hogy a kesudió mennyi idő után romlik meg, de elképesztő mennyiséget vagyok képes elfogyasztani belőle.

 

Köszönöm szépen a válaszaidat és a ránk szánt idődet egyaránt. Van esetleg valami, amit meg szeretnél még osztani az olvasókkal?

 

Ugyan nekem még nincs gyerekem, de akinek van, annak javaslom, hogy minél előbb kezdje el a gyerekét a pazarlás elkerülésére nevelni, hiszen így jót tesz a gyereke nemzedékével és az azt követő nemzedékekkel is.