Lippai Laura: “Az élelmiszer érték”

 

Interjú a Maradék nélkül önkéntesével

 

A fejlett országokban – így hazánkban is – a háztartásokban keletkezik a legtöbb élelmiszerhulladék, s bár egyre több az élelmiszerpazarlás csökkentését célzó kezdeményezés, természetes, hogy a változás nem következik be egyik pillanatról a másikra. A legnagyobb igyekezet ellenére is adódhat úgy, hogy nem fogy el minden maradék nélkül. Az egyetemistáknak, azon belül is a kollégistáknak még inkább kihívást jelenthet, hogy megelőzzék az élelmiszerhulladék keletkezését, hiszen ők egyszemélyes háztartásnak számítanak, ahol egyébként is nehezebb olyan kiszerelésű termékeket vásárolni, amelyeket a lejárati időn belül egyedül is el tudnak fogyasztani; ráadásul egy otthonról érkező váratlan elemózsia szállítmány is keresztülhúzhatja még egy tudatosabb kollégista számításait is.

 

Erre a jelenségre Lippai Laura, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának hallgatója is felfigyelt, aki önként ajánlotta fel, hogy több kollégiumban is kihelyezi a Maradék nélkül program legfontosabb pazarlást megelőző tanácsait. Tanulmányai mellett Laura a Deák Tibor Szakkollégium aktív tagja is, s nemrégiben innovációs versenyen ért el előkelő helyezést. Szerettük volna megismerni, mi motiválja Laurát a mindennapokban, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre.

 

Számodra miért kiemelt téma az élelmiszerpazarlás csökkentése?

Szerintem mindenki érzi mélyen legbelül, hogy mi a helyes és mi nem az. Ha valamit veszek, ami később kidobásra kerül, azt úgy érzem, feleslegesen vásároltam, helytelenül tettem. Az értékes dolgokat nem pazaroljuk, márpedig az étel érték.

Ezen kívül valószínűleg azért is tartom nagyon fontosnak az élelmiszerpazarlás csökkentését, mert tanulmányaim során még érzékenyebb lettem a témára.

 

 

Miért érezted fontosnak, hogy minél több emberhez eljuttasd a Maradék nélkül program anyagait, információit?

Sokszor tapasztalom, hogy valamilyen oknál fogva a kukában landol az étel, pedig számos módon megmenthető lett volna. Még a kollégisták is rendszeresen dobnak ki ennivalót, és nem azért, mert megtehetik, hanem mert nem gondolják át a vásárlásukat, nem megfelelően tárolják az élelmiszert vagy nem figyelnek oda az ételek időben történő elfogyasztására.

Szeretném, ha az emberek odafigyelnének a pazarlás csökkentésére, de nem lehet ráerőltetni senkire, hogy mit hogyan csináljon. Viszont egyre tudatosabbak vagyunk az életünkkel kapcsolatban, és ha megvannak a megfelelő források, ahonnan tájékozódhatunk, akkor talán könnyebb új szokásokat beépíteni a mindennapokba.

 

Az Élelmiszertudományi Karra jársz. Volt olyan tárgyad, ahol találkoztál a témával, ha csak részben is, de beépítették a tananyagba?

Igen, például Élelmiszerjog órán is beszéltünk róla, így a Maradék nélkül programról is, illetve karunk szakkollégiumának is fontos a téma. 2019 nyarán például részt vettünk a Sziget Fesztivál Civil Sziget programján, ahol a szakkoli tagjai az élelmiszerpazarlás és a csomagolóanyag hulladék csökkentéséről beszéltek az érdeklődőknek. Ezeken kívül több barátom arról készíti szakdolgozatát, hogyan lehetne az iparban keletkezett melléktermékeket a legjobb módon hasznosítani.

 

Nemrégiben innovációs versenyen vettél részt hallgatótársaiddal, s hoztál el előkelő helyezést. Vannak olyan új ötleteid, amelyek a fenntarthatóbb élelmiszerfogyasztás előmozdítását célozzák? Látsz esetleg kiaknázatlan területet?

Én úgy látom, hogy a mostanában elterjedő tartósítási módok alkalmazása célravezető lehet. Például egy módosított atmoszférás csomagolással (MAP) a friss vörös hús eltarthatósági ideje közel 20 nappal meghosszabbítható, vagy, ami még lenyűgözőbb, bizonyos sajtok eltarthatósága akár fél évvel megnövelhető, mindezt a csomagolóanyagon belüli gázösszetétel változtatásával! Felmerül ugyanakkor a csomagolóanyagok környezetterhelő hatása, amivel úgy gondolom, hasonlóan fontos foglalkozni. Hollandiában találkoztam olyan áruházi megoldással, hogy a lédig zöldséges pultok környékén a levegő párakapu jellegű szerkezetekkel volt nedvesítve, így védve a zöldségeket és gyümölcsöket a fonnyadástól, nem pedig csomagolóanyag használatával. Sajnos Magyarországon még nem láttam hasonló megoldást, lehet, hogy ez csökkenthetné a kidobott zöldségek mennyiségét a boltokban.

 

Mit gondolsz, a közeljövőben mérséklődni fog-e az élelmiszerpazarlás mértéke?

Én nagyon reménykedem benne, hogy mérséklődni fog! Egy olyan generáció van felnövőben, amely minden segítséget megkap, hogy tájékozódjon a témában. Ha valaki abba születik bele, hogy az étel érték és meg kell becsülni, sokkal természetesebben áll a témához, mint aki még soha nem hallott róla.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a jólét egyre nagyobb mértékű terjedésével az étel értéke is csökken az emberek szemében. Viszont nem tudni, hogy a klíma változása milyen mértékben fogja változtatni a mezőgazdaság produktivitását. Az is lehetséges, hogy 50 év múlva a most hétköznapinak számító barack vagy a csokoládé luxuscikk lesz.

 

 

 

Maradék nélkül szórólapok a győri HallgatóLak konyhájában / Lippai Laura

 

Vannak-e olyan praktikák, amelyeket a saját életedben alkalmazol az élelmiszerpazarlás mérséklésére? Vannak-e közöttük olyanok, amelyeket esetleg egyedinek gondolsz, mert máshol még nem találkoztál vele?

Amit fontosnak tartok, hogy bevásárló listával érkezzek a boltba, így minimalizálható a kosárba tett felesleges dolgok száma.

Sajnos jártam már úgy, hogy egy-egy termékből többet tettem a kosárba, mint szükségem volt rá és a végén megromlott, mert a lejárati idő előtt nem került felhasználásra. Azóta külön figyelek arra, hogy mindig annyit vásároljak, amennyire szükségem van.

Igyekszem kísérletezni és a konyhában kidobásra szánt melléktermékeket is hasznosítani. Például, szerintem az egyik legfinomabb zöldségleves készíthető a burgonya főzőlevének felhasználásával. A répa leveleit nem csak a nyuszik szeretik, elképesztően jó saláta alap lehet belőle, a céklalevél hasonlóan finom. Érdemes kipróbálni és rászánni az időt a sütőtök magok kiszárítására és megpirítására, mert remek házi csemege készíthető belőle. A kávézaccos „trágyázást” pedig a kerti vagy akár a szobanövények is meghálálják a későbbiekben.

 

Szükségesnek érzem megemlíteni a csomagolóanyagok által okozott hulladék mennyiség csökkentésének fontosságát is. Nagyon sok étel, szerves hulladék landol a kukában, amely aránya komposztálással csökkenthető, ugyanakkor az élelmiszerek csomagolásából eredő hulladék mennyisége is számottevő. Szelektív hulladékgyűjtéssel nagy mértékben csökkenthető ezen anyagok környezetterhelő hatása, azáltal, hogy második esélyt adunk nekik újrahasznosításukkal.

 

 

Borítókép: Pexels