Egy szelet az élelmiszerpazarlásból

 

Az elpazarolt élelmiszerek között kiemelkedő helyet foglalnak el a pékáruk, köztük a kenyér is. A kidobott mennyiséget nehéz megbecsülni, naponta száz tonna is lehet világszerte, amely nemcsak gazdasági veszteség, hanem a káros környezeti hatás miatt is jelentős probléma. A Frontiers in Microbiology című folyóiratban megjelent kutatásban arra kerestek választ, hogy a feleslegként jelentkező kenyeret milyen alternatív módon lehetne hasznosítani, ahelyett, hogy a kukába a kerül.

 

 

A kutatás során a héjnélküli kenyerek (Nyugat-Európában jellemző terméktípus) előállításánál keletkező melléktermék szolgált a kenyérhulladék- „alapanyagaként”. A kutatók azt javasolják, hogy a felesleggé vált kenyérféléléket használják fel az élelmiszeripar különböző területein mikróbák szaporításánál tápközegként.

 

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

Tudtad? Számos élelmiszer előállításánál alkalmaznak mikróbákat, ahol a kezdeti alacsony mikróba számot, úgynevezett léptéknövelés során a megfelelő tápközegben, megnövelik annyira, hogy az alkalmas legyen nagy mennyiségű élelmiszer (pl. joghurt) előállítására.

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

 

A kutatás fő célja egy olyan pazarolt kenyér alapú táptalaj (továbbiakban PKT) létrehozása volt, amely a jelenleg alkalmazott táptalajokkal azonos, vagy azoknál jobb tulajdonságokkal rendelkezik. A kutatóknak végül sikerült előállítaniuk egy 50%-ban kenyérfelesleget tartalmazó táptalajt, amelyen számos mikróba (például a joghurt gyártásánál használt baktérium vagy a pékélesztő) jól érezte magát. Az összetevők és az előállítási körülmények (például a kenyér mennyisége és az enzimkezelés időtartama) több mint 40 féle lehetséges kombinációját vizsgálták meg a táptalaj-receptúra összeállításánál, hogy a legoptimálisabb végterméket kapják. Az előállítási protokoll jelenleg szabadalmaztatás alatt áll.

 

Az ötlet olyan sütőipari vállalkozások számára lehet hasznos, melyek jelenleg más cégektől vásárolják a termelés során alkalmazott táptalajokat. Ezeknek a vállalkozásoknak előnyös lenne, ha a szükségszerűen melléktermékként jelentkező kenyérfelesleget saját előállítású táptalajként tudnák hasznosítani anélkül, hogy módosítanák, vagy bármilyen eszközt hozzáadnának a meglévő technológiához. A fenntarthatósági szempontok mellett ez a megoldás azért is értékes, mert a kutatók becslése alapján a költségeket tekintve a PKT körülbelül harmadába kerül a jelenleg alkalmazott táptalajoknak.

 

A kutatás vezetője szerint a PKT nem csak egyszerű táptalajként használható fel, a recept módosításával akár élelmiszer-összetevőként is alkalmazható, vagy étrend-kiegészítők, kozmetikumok hatóanyagainak előállítására is alkalmas lehet. A szélesebb körű felhasználást viszont meg kell előznie a pontos kémiai összetétel (például mikroelemek mennyisége) meghatározásának.

 

Forrás:
https://blog.frontiersin.org/2020/02/28/taking-a-bite-out-of-food-waste/