Élelmiszerhulladék a magyar háztartásokban
Élelmiszerpazarlás a magyar háztartásokban
A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. Immár 5 alkalommal mértük meg EU-s módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban.
Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként évi 68 kg élelmiszerhulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás. Az első mérés óta folyamatos csökkenés volt tapasztalható ugyanakkor a tavalyi, 2023-as mérés során először megváltozott ez a tendencia.
A legfrissebb eredmények alapján fejenként átlagosan 62 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásunkban egy év során, amely a teljes lakosságra vetítve 594 ezer tonna. Az összes élelmiszerhulladéknak a több, mint 41%-a elkerülhető, vagyis a tiszta pazarlás. Ez alapján 25,8 kg élelmiszert pazarol átlagosan egy magyar ember háztartásában évente, amely a teljes lakosságra vetítve 247 ezer tonna pazarlást jelent.
A leggyakrabban elpazarolt ételek listáját töretlenül a készételek vezetik (11,79 kg/fő/év), ugyanakkor ez a 2022-es értékhez képest közel 2 kilóval nőtt. A lista második helyén a zöldségek és gyümölcsök szerepelnek fejenkénti 4,7 kg-os mennyiséggel. A harmadik helyre pedig 2023-ban is a pékáruk kerültek, 2,45 kg-os fejenkénti mennyiséggel.
A Nébih kutatási adatai az EU-s tagállamok között kiemelkedő felbontásúnak számítanak, amelyet nemcsak az Európai Bizottság, az Eurostat és az ENSZ hasznosít, hanem a fenntartható hulladékgazdálkodás fejlesztésén dolgozó szakemberek munkáját is segíti. A hivatal kutatói által alkalmazott módszerrel olyan anyagáramok is vizsgálhatók – például lefolyóba öntött, komposztált vagy társállatnak adott élelmiszerhulladék –, amelyekről a hulladéklerakóba szállított szemét összetételének elemzésével nem nyerhetünk információt.
További érdekességek
- Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek (Eurostat, 2022).
- A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott.
- A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25%-a került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.