Élelmiszerhulladék a magyar háztartásokban
Élelmiszerpazarlás a magyar háztartásokban
A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. Immár 6 alkalommal mértük meg EU-s módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban.
Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként évi 68 kg élelmiszerhulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás. A legfrissebb adatokat összevetve az első mérés eredményeivel elmondható, hogy az elmúlt 8 évben harmadával (35%-kal) csökkent az élelmiszerpazarlás a magyar háztartásokban.
A legfrissebb eredmények alapján fejenként átlagosan 59,7 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásunkban egy év során, amely a teljes lakosságra vetítve 570 ezer tonna. Az összes élelmiszerhulladéknak a több, mint 36%-a elkerülhető, vagyis a tiszta pazarlás. Ez alapján 21,5 kg élelmiszert pazarol átlagosan egy magyar ember háztartásában évente, amely a teljes lakosságra vetítve 205 ezer tonna pazarlást jelent.
A leggyakrabban elpazarolt ételek listája évek óta nem változott, még mindig a készételek vezetik (8,72 kg/fő/év), ugyanakkor ez a 2023-as értékhez képest közel 3 kilóval csökkent. A lista második helyén a zöldségek és gyümölcsök szerepelnek fejenkénti 4,46 kg-os pazarlással és a 3. helyre 2024-ben is a pékáruk kerültek (2,76 kg-mal).
A Nébih kutatási adatai az EU-s tagállamok között kiemelkedő felbontásúnak számítanak, amelyet nemcsak az Európai Bizottság, az Eurostat és az ENSZ hasznosít, hanem a fenntartható hulladékgazdálkodás fejlesztésén dolgozó szakemberek munkáját is segíti. A hivatal kutatói által alkalmazott módszerrel olyan anyagáramok is vizsgálhatók – például lefolyóba öntött, komposztált vagy társállatnak adott élelmiszerhulladék –, amelyekről a hulladéklerakóba szállított szemét összetételének elemzésével nem nyerhetünk információt.
További érdekességek
- Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek (Eurostat, 2022).
- A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott.
- A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 27,5%-a került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék közel fele komposztálható.
Tudományos közleményekben, szakdolgozatokban hivatkozható források az alábbi linken érhetők el. Kérjük, tudományos közleményben ne a honlapra, hanem az itt található közleményekre hivatkozzon!