Élelmiszerhulladék a magyar háztartásokban
Élelmiszerpazarlás a magyar háztartásokban
A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. Immár 7 alkalommal mértük meg EU-s módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban.
Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként évente 68,0 kg élelmiszerhulladékot termeltek, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás. A legfrissebb eredményeket összevetve az első mérés adataival megállapítható, hogy 2016 és 2025 között a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége 10,8%-kal, az élelmiszerpazarlás pedig 37,2%-kal csökkent. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 9 évben több mint harmadával mérséklődött a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége Magyarországon.
A legfrissebb eredmények alapján fejenként átlagosan 60,7 kg élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban egy év során, amely országos szinten közel 576 ezer tonnát jelent. Az összes élelmiszerhulladék 34,3%-a elkerülhető, vagyis tényleges élelmiszerpazarlás. Ez alapján egy magyar ember háztartásában évente átlagosan 20,8 kg élelmiszer kerül a kukába feleslegesen, ami országos szinten mintegy 197 ezer tonna elkerülhető élelmiszerhulladékot jelent.
A leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek listája évek óta nem változik. Továbbra is a készételek állnak az első helyen 7,71 kg/fő/év mennyiséggel, ugyanakkor ez az érték a 2024-es adatokhoz képest közel 1 kilogrammal csökkent. A második helyen a friss zöldségek és gyümölcsök szerepelnek 5,08 kg/fő/év mennyiséggel, míg a harmadik helyen a pékáruk állnak 2,92 kg/fő/év pazarlással. Ez a három élelmiszercsoport együttesen az összes elkerülhető élelmiszerhulladék 75,76%-át adja.
A Nébih kutatási adatai az EU-s tagállamok között kiemelkedő felbontásúnak számítanak, amelyet nemcsak az Európai Bizottság, az Eurostat és az ENSZ hasznosít, hanem a fenntartható hulladékgazdálkodás fejlesztésén dolgozó szakemberek munkáját is segíti. A hivatal kutatói által alkalmazott módszerrel olyan anyagáramok is vizsgálhatók – például lefolyóba öntött, komposztált vagy társállatnak adott élelmiszerhulladék –, amelyekről a hulladéklerakóba szállított szemét összetételének elemzésével nem nyerhetünk információt.
További érdekességek
- Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek (Eurostat, 2023).
- A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott.
- A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25%-a került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék közel fele komposztálható.
Tudományos közleményekben, szakdolgozatokban hivatkozható források az alábbi linken érhetők el. Kérjük, tudományos közleményben ne a honlapra, hanem az itt található közleményekre hivatkozzon!