Élelmiszerhulladék a magyar háztartásokban
Élelmiszerpazarlás a magyar háztartásokban
A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta követi nyomon a magyar lakosság élelmiszerpazarlását. Immár 4 alkalommal mértük meg EU-s módszertan alapján a szilárd és folyékony halmazállapotú élelmiszerhulladékokat a háztartásokban. Az első, 2016-os adatok szerint a magyarok fejenként évi 68 kg élelmiszerhulladékot „termeltek” évente, amelynek mintegy fele, 33,1 kg volt a tényleges pazarlás. A pazarlás, vagyis a feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége 2022-re 24 kg-ra mérséklődött, amely 27%-os csökkenést jelent.
A mérések tehát javuló tendenciát mutatnak. Különösen látványos eredményt értünk el a pékáruknál: 6 év alatt közel 60%-kal sikerült csökkenteni az elpazarolt kenyér, kifli és zsemle éves mennyiségét, de a készételekkel is sokkal takarékosabban bánunk, itt is csaknem 25%-ot faragtunk a pazarlásból. A fejlődés ellenére a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját továbbra is az ételmaradékok (10,06 kg/fő/év) vezetik. Ezt a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk (2,72 kg/fő/év) követik, de a tejtermékekből is nagy mennyiség (2,10 kg/fő/év) kerül a szemetesbe.
A Nébih kutatási adatai az EU-s tagállamok között kiemelkedő felbontásúnak számítanak, amelyet nemcsak az Európai Bizottság, az Eurostat és az ENSZ hasznosít, hanem a fenntartható hulladékgazdálkodás fejlesztésén dolgozó szakemberek munkáját is segíti. A hivatal kutatói által alkalmazott módszerrel olyan anyagáramok is vizsgálhatók – például lefolyóba öntött, komposztált vagy társállatnak adott élelmiszerhulladék –, amelyekről a hulladéklerakóba szállított szemét összetételének elemzésével nem nyerhetünk információt.
További érdekességek
- Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60%-áért felelősek (Eurostat, 2022).
- A pazarlás oka ‒ a felmérés alapján ‒ legtöbbször a figyelmetlenségre, a nem megfelelő tervezésre vezethető vissza. Például a háztartások tagjai elfeledkeztek az ételről vagy túl sokat vásároltak, illetve főztek, ami emiatt megromlott.
- A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék 25%-a került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.
- A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40.000 Ft értékű élelmiszert pazarol el, amely a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. A korábbi fogyasztói szokások mellett, azaz a 2016-os pazarlási szinten, a pazarlásból eredő fejenkénti veszteség 55.000 Ft lenne. Fejenként tehát átlagosan 15.000 Ft-ot spórolt egy átlagos magyar állampolgár a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és tárolással, amely összesen több mint 140 milliárd forintot tesz ki.