ÉLELMISZERPAZARLÁS OKAI
Az élelmiszerpazarlás okai rendkívül szerteágazóak akár egyetlen család esetében is. A családtagok életmódja, kulturális háttere, életkora, nemek szerinti összetétele, a lakókörnyezet mind-mind befolyással bír. De meghatározó az is, hogy van-e gyerek a családban, hiszen az ő élelmiszerfogyasztása a legkiszámíthatatlanabb.
A NÉBIH az elmúlt évben számos kormányzati és civil szervezettel működött együtt annak érdekében, hogy a problémára adható legjobb válaszokat meghatározhassuk. Fontos, hogy az élelmiszeripar, a kereskedelem és a kutatóintézetek, egyetemek képviselői is szerepet vállalnak a munkában. Kidolgoztunk emellett egy fogyasztóknak szóló programot „Maradék nélkül” címmel, amelyet az Európai Unió LIFE támogatási eszközének segítségével 2016-ban indítottuk el. E programban kiemelt szerepet szánunk a felnőtt lakosság mellett a gyerekeknek, mert a nemzetközi tapasztalatok alapján azok a kampányok sikeresek hosszú távon, amelyek a jövő fogyasztóit is megszólítják. Mindezek alapján reális célkitűzés, hogy 8-10%-kal csökkenjen a kidobott élelmiszerek mennyisége. Ez pénzben kifejezve hozzávetőlegesen 9 milliárd forint megtakarítást jelentene a háztartásoknak. Szeretnénk, ha a „Mennyiség helyett minőség!” elvet követve minél többen magasabb minőségű, biztonságos hazai élelmiszereket vásárolnának az így megtakarított pénzből.
MARADÉK NÉLKÜL – CSÖKKENTSÜK EGYÜTT AZ ÉLELMISZERHULLADÉKOK MENNYISÉGÉT!
Magyarországon, évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. A legfrissebb adatok alapján ez megközelítőleg 65 kg élelmiszerhulladékot jelent fejenként, éves szinten. Ez élelmiszervásárlásunk 10-11%-át teszi ki. A nyugati tagállamok magasabb vásárlóerejének köszönhetően a becsült EU-s átlag ennél magasabb, 70 kg/fő.
Fontos azonban elkülöníteni egymástól, a nem elkerülhető (például tojáshéj, csontok), a potenciálisan elkerülhető (pl.: almahéj, csirkebőr, kenyérhéj) és az elkerülhető élelmiszerhulladékokat (tárolási problémák miatt megromlott, vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszerek). Az utóbbi a teljes élelmiszerhulladék mennyiségének 38%-át teszi ki. Tehát egy főre vetítve, évente mintegy 25 kg élelmiszerhulladék keletkezik, ami tudatos fogyasztói magatartás esetén elkerülhető lenne. A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék nagy része, 48%-a kommunális hulladékként végzi, amely környezetünk szempontjából a legkedvezőtlenebb hulladékkezelési megoldás.
Olyan problémával állunk szemben, amelynek megoldásához kivételesen nem több pénzre, hanem mindössze több figyelemre lenne szükség. A NÉBIH feladata, hogy tudatosítsa a vásárlókban, hogy hogyan tehetnek többet a környezetükért, a tudatos és biztonságos élelmiszervásárlás, tárolás és kezelés segítségével.
