Mindannyian ismerjük azt a Mátyás királyról szóló mesét, mikor az igazságos király meghívja magához a bölcs juhászt vacsorára, és hogy meggyőződjön csavaros esze járásáról, a leveshez nem ad neki kanalat, de felkiált, „Eb, aki a levesét meg nem eszi!”. A juhász gondol egyet, a kenyér sarkából kiszedi a kenyérbelet, a csészeszerű kenyérhéjjal pedig jóízűen kikanalazza a levest. Ám, amikor végzett, csak nem hagyja annyiban, hanem most ő kiált fel, „Eb, aki a kanalát meg nem eszi!” – és azzal befalja a levessel átitatott kenyeret, míg a földesurak csak forgatják az ezüstkanalaikat, a király pedig vidáman nevet a helyzeten.
Következő cikkünkben trükkös evőeszközöket fogunk bemutatni, melyek ötletességükkel segítik, hogy ha megenni nem is tudjuk őket, tényleg ne maradjon élelmiszermaradék az asztalon. Kezdjük mindjárt egy többfunkciós célszerszámmal, a „Morzsa Kanlával”, így fordíthatjuk szabadon a „Morsel Spork” nevet. A „spork” az angol spoon (kanál) és fork (villa) szavak összevonásából keletkezett. Az eszköz erős műanyag, és a szélein rugalmas gumi anyagból készült, így a villa felével vágni is lehet, míg a kanál fél puha széle lehetővé teszi, hogy a legutolsó morzsákat, leves cseppeket is kikanalazzuk.
A következő eszköz egy különleges tányér, amely az étkezés után 30 nappal, otthoni körülmények között lebomlik (fenntarthatósági szempontból persze a többször használható, elmosható tányér a legjobb, de adódhatnak olyan körülmények, amikor ilyet nem tudunk használni). Anyagát tekintve 100% adalékmentes búzakorpa, melyet magas nyomáson és hőfokon, kötőanyag nélkül préselnek. Nem csak étkezésre alkalmas, de 180 fokig akár süteményt is süthetünk benne. Használat után pedig semmilyen környezeti terhelést nem jelent, hiszen gyorsan lebomlik, ellentétben a műanyag tányérokkal.
Ugyanebbe a családba tartoznak az egyéb ökotányérok, amelyek a búzakorpán kívül készülhetnek cukornádból, vagy akár pálmalevélből is. A pálmalevéltányér vagy tömörítéssel, vagy varrással készül. A varrásnál a vastag és tartós pálmaleveleket pálmarostokkal öltik össze, így nem használnak semmilyen szintetikus anyagot. De készítenek már lebomló tányért magas keményítőtartalmú anyagokból, például kukoricából vagy rizsből is, csak ezek nem nagyon viselik el a magasabb hőmérsékletet, maximum 45 °C-ig használhatók. Készítenek még lebomló tányért bambuszból, fából, de papírból (cellulóz rostok), sőt kartonpapírból is, de ezt már csak mellékesen jegyezzük meg.
És, ha túllendültünk az evőeszközökön, akkor rá is térhetünk a másik izgalmas innovációra, a biocsomagolásokra! Nézzük először is azt a szót, hogy műanyag! Jaj, műanyag, kiáltunk fel, pedig a műanyag önmagában csak annyit jelent, hogy ember által készített, adott formájában a természetben nem fellelhető anyag. És ha ezt tisztáztuk, akkor máris rátérhetünk a biocsomagolások anyagára, a bioműanyagokra. Ezek közül a legnépszerűbbek a magas keményítőtartalmú növényi anyagokból, főleg mezőgazdasági melléktermékekből készülő anyagok, például kukoricából. Az ezekből előállított anyagot, a PLA-t (politejsav), aztán széles körben lehet használni úgy, hogy a csomagolóanyag – miután már nincs rá szükség – megfelelő körülmények biztosítása mellett maradéktalanul lebomlik.
Forrás:
https://www.nokoartdesign.hu/blog/morsel-spork-harom-az-egyben-evoeszkoz
https://www.ecocatering.hu/product-page/20-cm-x-100-db-m%C3%A9lyt%C3%A1ny%C3%A9r-58-50-ft-db
http://tudatosvasarlo.hu/cikk/komposztalhato-tanyerok-mosogatasmentes-bulihoz
http://maradeknelkul.hu/2017/10/04/biomuanyagok-a-csomagoloiparban/