Élelmiszerpazarlás és élelmiszertartalékolás a harmadik járványhullám időszakában
Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai. Az eredmények közül szeretnénk kiemelni az élelmiszerpazarlással kapcsolatos legfontosabb eredményeket.
A kitöltők saját bevallása alapján arra következtethetünk, hogy a járványidőszakban mérséklődött az élelmiszerpazarlás, amely arra vezethető vissza, hogy előtérbe került az otthoni ételkészítés. Több idő jutott a tervezésre, a maradékok felhasználásának újragondolására. A felmérésben résztvevők válaszai alapján a járvány időszaka alatt is az ételmaradékok, a pékáruk és a friss zöldségek-gyümölcsök kerülnek leggyakrabban a szemetesbe, amely összhangban van a Maradék nélkül program korábbi kutatási eredményeivel, tehát ezekre még nagyobb figyelmet kellene fordítani.
A kutatás rávilágított, hogy sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék. Ezt jelzi az is, hogy a háztartások 20%-a arra számít, nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, ami több mint kétszerese az első hullám idején tapasztalt adatnak. Átlagosan 34,8 kilogrammnyi élelmiszer- és 15,8 liternyi italtartalékot (palackos víz, gyümölcslé, tej és üdítők) tárolnak otthon a családok. A tudatosan megtervezett élelmiszertartalék hasznos lehet, ehhez a Nébih élelmiszertartalékolási útmutatón keresztül nyújt segítséget.
Ha érdekelnek a Karanténkutatás 2.0 további eredményei, itt elérhető a teljes kutatási összefoglaló.