Praktikák

Apró lépésekkel az élelmiszerpazarlás csökkentéséért!

Szeptember 29. az élelmiszerpazarlás elleni világnap. Ebből az alkalomból összeállítottunk egy átfogó tipp-gyűjteményt, amely segít abban, hogy csökkentsünk a háztartásunkban szemétbe kerülő élelmiszer mennyiségét.

Tájékozódjatok az élelmiszerpazarlásról!

A világon megtermelt élelmiszerek harmada a kukában végzi, ahelyett, hogy elfogyasztanánk. A probléma Magyarországon is létezik, évente 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amely harmadáért a háztartások felelősek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint egy átlagos magyar állampolgár 65 kg élelmiszert dob a szemétbe évente a háztartásában, amelynek több mint harmada egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne, vagyis tisztán pazarlás. Ennek visszafogásával fejenként 35.000 Ft-ot lehetne megspórolni. Az összegzett adatok szerint 245 ezer tonna élelmiszert pazarolunk évente, amely 450.000 ember egész éves táplálékát tudná biztosítani. Ez nem csupán erkölcsi, de az egyik legjelentősebb környezeti probléma is napjainkban.

A fölöslegesen megtermelt majd kidobott élelmiszerek nem csupán környezetvédelmi szempontból károsak, hanem gazdaságilag is. A vízhasználat, a földterületek csökkenése és a feleslegesen felhasznált egyéb erőforrások nagy költségeket jelentenek a társadalomnak.

Te tudod, mennyit pazarolsz?

Belegondoltatok már, hogy a ti háztartásotokban mennyi élelmiszerhulladék keletkezik? Sokszor észrevétlenül landol a kukában a palacsintává lapított tízórai szendvics. Ahhoz, hogy fel tudjuk venni a kesztyűt az élelmiszerpazarlással szemben, meg kell ismerni a gyenge pontjainkat. Ehhez jó módszer, ha 1-2 héten keresztül úgynevezett hulladéknaplót vezetünk, és a család minden tagja szorgalmasan rögzíti, miből és mennyi került a szemétbe. Így fény derülhet arra, hogy rendszeresen kidobunk 2 zsömlét, mert rutinból mindig 5 darabot vásárolunk, pedig általában 3 is elegendő lenne. Az itt elérhető hulladéknapló segítséget nyújt, hogy szembesüljünk a számokkal, és a tapasztalatokat hasznosítva belevágjunk a pazarlás csökkentésébe.

 

Vásároljunk tudatosan!

Nézzük meg, hogy mi van otthon!

Hatásos és gyors módszer, ha boltba indulás előtt lefényképezzük a hűtő tartalmát, így bármikor rá tudunk pillantani az otthoni készletre vásárlás közben, és ehhez tudjuk igazítani a kosarunk tartalmát.

Ne vállald túl magad!

A heti teendőinkhez igazítsuk a heti menüt, és a bevásárlást is. Ha tudjuk, hogy nem lesz időnk főzni, akkor ne vásároljunk olyan alapanyagokat, amelyeket rövid időn belül fel kell dolgozni (például gomba, nyers hal).

Nem mindig a hosszú lejárat legjobb

A vásárlások során felesleges a polc hátsó részéről levenni egy későbbi lejáratú terméket, ha néhány napon belül elfogyasztjuk. Így hozzájárulhatunk, ahhoz, hogy kevesebb termék kerüljön kidobásra a boltokban! A lejárati időn belül minden élelmiszer biztonságos és teljes élvezeti értéket nyújt.

Készíts bevásárlólistát, és tartsd hozzá magad a boltban is!

Ehhez a klasszikus papírfecnin túl a telefonunkat is segítségül hívhatjuk! Ha kész tervvel érkezünk a boltba, kevésbé valószínű, hogy a szükségesnél többet vásárolunk.

Ne menjünk éhesen vásárolni! Az ok egyszerű: éhesen sokkal több élelmiszert halmozunk a kosarunkba, hiszen ilyenkor a kezünket a szemünk és a hasunk vezeti.

Jóból is megárt a sok!

Ha tehetjük, válasszunk kisebb kiszerelésű termékeket, különösen, ha nem szokott elfogyni a nagyobb csomag. A felbontott termékek romlása felgyorsul, esetleg meg is feledkezünk róla. Az akciókkal is legyünk körültekintők. Lehet, hogy végül többet pazarolunk, mint amennyit meg tudtunk spórolni az árengedmény révén, ha a kukában végzi az étel.

Lánc, lánc, hűtési lánc! Ha hűtést igénylő vagy fagyasztott áru is kerül kosarunkba, utunk a boltból egyenesen haza vezessen, és minél hamarabb pakoljuk el ezeket a termékeket. Ha előre tudjuk, hogy nem érünk haza fél órán belül, érdemes – főleg nyáron – hűtőtáskával készülni. A hűtési lánc megszakadása nemcsak a termékek idő előtti romlását okozhatja, de élelmiszerbiztonsági kockázatot eredményezhet!

Tudatosan otthon is!

Rend a lelke mindennek! Tartsunk rendet a hűtőben is!

Nehéz számon tartani, hogy pontosan miből mennyi van a hűtőszekrényben, ezért érdemes hetente rászánni 2 percet, hogy átnézzük a tartalmát! Azt próbáljuk először felhasználni, ami lejárathoz közeli! Érdemes kijelölni egy polcot, ahová ezeket a termékeket rakjuk, hogy lássuk, mit kell sürgősen felhasználni.

Segít rendet tartani a hűtőben, ha mindennek megvan a maga helye, amelynek megvannak a szabályai:

Ügyeljünk a helyes hűtő hőmérséklet tartományra!

Sokan nem ismerik a hűtőszekrény optimális hőmérsékletének tartományát. A helyes tárolási hőmérséklet 0–5 °C között mozoghat. Az ennél magasabb hőmérsékleten a termékek akár napokkal hamarabb megromolhatnak. Sok hűtő esetében nehéz ennek az értéknek a nyomon követése, ugyanis nem a hőmérsékletet tudjuk beállítani a hűtőn, hanem csak egy skálát látunk, ezért érdemes lehet betenni egy hideget jól viselő hőmérőt a hűtőbe is.

Lejárt. Még megehetem?

Te tudtad, hogy az élelmiszereinken kétféle lejárati dátumjelöléssel találkozhatunk: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel?

A fogyaszthatósági idő a romlékony áruk (például joghurt, felvágott) jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Ezekkel nem szabad kísérletezni, inkább dobjuk ki. Viszont a minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken (például konzerv, száraztészta) szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. De hogy mégis mennyi ideig maradhatnak biztonságosak, abban a Maradék nélkül útmutatója nyújt segítséget.

Tájékozódjatok, mit milyen hőmérsékleten érdemes tárolni, hogy tovább friss maradjon!

Az élelmiszerek helyes tárolásával megnövelhetjük az eltarthatóságuk idejét! Vannak élelmiszerek, amelyeknek a hűtőszekrényben a helye, például a tejtermékeknek, húsoknak, felbontást követően a konzerveknek, lekvároknak és a gyümölcsleveknek. A különböző gyümölcs- és a zöldségfélék eltérő körülményeket kedvelnek, pl. salátafélék, az alma, a szőlő és a gyökérzöldségek igénylik a hűtve tárolást, míg a banán, a burgonya, a gyömbér és az avokádó hidegkárosodást szenvedhetnek a hűtőszekrényben, és a paradicsom ízének sem tesz jót a hideg. A pékárukat sem érdemes a hűtőben tárolni, mert sokkal gyorsabban kiszáradhatnak. Jobb, ha kenyértartóban vagy kenyérzsákban tartjuk őket, ha pedig nem fogynak el, kerüljenek a fagyasztóba még időben. A minőségmegőrzési idővel rendelkező termékeket (például száraztészta, rizs, bontatlan konzervek) tároljuk nyugodtan a szekrényben, vagy a kamrában.

Ha az otthon készített ételeket nem fogyasztjuk el azonnal, hűtsük le mihamarabb, és 2 órán belül tegyük hűtőszekrénybe. Így nem csak a fogyaszthatósági idejüket növeljük meg, de csökkenthetjük az élelmiszerbiztonsági kockázatot is.

Ne főzzünk és ne is szedjünk többet, mint amit meg tudunk enni maradék nélkül!

Minden családtagnak más az étvágya, ráadásul ezt számos dolog befolyásolja is, így nehéz kiszámítani a tökéletes adagokat. Ha észrevesszük, hogy rendszeresen sok a maradék, akkor érdemes ezt átgondolni. Az adagok becsléséhez segítséget nyújt a Maradék nélkül összefoglalója.

A tányérmaradék is gyakori hulladék. Egy finom vasárnapi ebéd láttán könnyen elcsábulunk: előfordul, hogy több ételt szedünk ki, mint amennyit ténylegesen meg tudunk enni. Étkezéseknél inkább többször szedj kevesebbet, hogy véletlenül se kerüljön kidobásra az étel. Ezt az elvet az éttermekben is érdemes követni, és csak akkor megrendelni a második fogást, vagy desszertet, ha éhesek maradtunk. Érdemes féladagokban is gondolkodni, ha soknak tűnik egy egész adag, a legtöbb helyen akkor is biztosítanak erre lehetőséget, ha nincs a menüben feltüntetve.

Varázsoljunk új fogásokat a maradékokból!

Ha a megmaradt ételeket nincs kedvünk megenni eredeti formájukban, újragondolva egészen más fogásokat varázsolhatunk belőlük. Pörköltből például kitűnő gulyásleves vagy székelykáposzta készíthető. A főtt rizsből rakott ételeket készíthetünk, de tökéletes alapanyaga a sült rizsgolyónak (Arancini), ha kevésbé sós, akár desszerteknek (tejberizs, rizsfelfújt) is. A száraz pékáruból zsemlemorzsát, vagy máglyarakást készíthetünk. Ne várjunk azonban több napig az újrahasznosítással, mert a túltárolt ételek élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek.

Használjuk okosan a fagyasztót!

A fagyasztás kitűnő tartósítási eljárás, ami számos élelmiszer, illetve étel esetén alkalmazható, mint például a pékáruk, sütemények és készételek. Figyelni kell arra, hogy ne rakjunk meleg ételt a fagyasztóba, várjunk addig, amíg szobahőmérsékletűre hűl, különben a fagyasztó hőmérséklete megemelkedik, ami a bent lévő ételek részleges felengedéséhez, romlásához vezethet. Érdemes kisebb adagokban lefagyasztani az ételeket, így praktikusabban felhasználhatók. Lássuk el címkével a fagyasztóba kerülő élelmiszereket, szerepeljen rajta az étel megnevezése és a fagyasztás dátuma!

Ne használjuk élelmiszertemetőnek a fagyasztót, idővel ugyanis még a fagyott ételek is veszítenek élvezeti értékükből. A 2 perces hűtőellenőrzés terjedjen ki a fagyasztóra is, és építsük be a heti menübe az itt tárolt ételeket is. Hogy mit, mennyi ideig érdemes fagyasztva tárolni, arról itt olvashattok.

Figyeljünk a biztonságos felengedtetésre! 2 jó módszer közül választhatunk: Ha gyorsan szükségünk van az alapanyagra vagy ételre, akkor érdemes a mikrohullámú sütőben kiolvasztani; ha csak másnap szeretnénk használni, akkor tegyük előző este a hűtőszekrénybe egy tálcán, így biztonságosan kiolvadhat. Tartsuk észben, hogy az egyszer már lefagyasztott élelmiszereket nem célszerű újra fagyasztani!

Az élelmiszereket nemcsak a vásárlás napján, hanem egészen a fogyaszthatósági idő végéig lefagyaszthatod, de nem minden élelmiszert ajánlott lefagyasztani!

A kevésbé szép zöldségek és gyümölcsök is lehetnek finomak!

Ne ítélj elsőre, hiszen a csúnya zöldségek és gyümölcsök is lehetnek ugyanolyan finomak, mint szabályos formájú társaik. A turmixok, krémlevesek, burgonyapüré, zöldségfasírt fagylaltok, lekvárok készítésekor tökéletes alapanyagnak számítanak ők is.

Komposztáljunk!

Sok élelmiszer rész (például a zöldségek héja, a tojáshéj, a kukoricacsutka vagy éppen a kávézacc) nem alkalmasak emberi fogyasztásra, így hulladékként való megjelenésükkel mindenképpen számolnunk kell. Ilyenkor jöhet számításba a komposztálás ideális megoldásként, amellyel csökkenthető a környezetterhelés mértéke. Ma már számos komposztálási mód közül választhatunk életvitelünknek megfelelően. Van lehetőségünk kültéri, közösségi vagy akár beltéri komposztálásra is! Bármelyiket is választjuk, érdemes tisztában lennünk azzal, hogy milyen anyagok komposztálhatók.

Beszélgess másokkal is az élelmiszerpazarlásról!

Beszélj másoknak az élelmiszerpazarlás problémájáról és a megoldásokról is! Vonj be minél több ismerőst és családtagot! Oszd meg tanároddal, gyermeked tanárával a Maradék nélkül és a Nébih Oktatás honlapját!  Kövesd a  Maradék nélkül Facebook és Instagram oldalát, oszd meg ismerőseiddel a bejegyzéseket!

Csökkentsük együtt az élelmiszerpazarlást!

Kapcsolódó tartalmak

6+1 tipp, hogy ne a kuka egye a legtöbbet a karácsonyi lakomából

admin

Tárolási hőmérséklet jelentősége az élelmiszerpazarlás megelőzésében

admin

Hogyan tartósítsuk a zöldfűszereket?

admin