A 2009 óta minden évben novemberben megrendezett Európai Hulladékcsökkentési Hét célja, hogy felhívja a figyelmet a hulladékcsökkentés fontosságára. Arra ösztönöz mindenkit, hogy hajtsunk végre figyelemfelhívó akciókat és cselekedjünk a fenntartható erőforrásgazdálkodás és hulladékkezelés érdekében. A Hét üzeneteit a hulladékpiramis alapozza meg, amely sorba állítja a hulladékok kezelésének lehetséges módozatait, a környezeti hasznosság szempontjából.
Az élelmiszerpazarlás az egyik legjelentősebb fenntarthatósági probléma, amely nemcsak környezeti, de erkölcsi és gazdasági kérdéseket is felvet. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada a háztartásokban termelődik. A 2021-es felmérésünk szerint fejenként átlagosan 65,5 kg élelmiszerhulladékot termelünk évente csak otthonainkban, amelynek a harmada elkerülhető lenne. Ha a teljes lakosság éves pazarlását tesszük mérlegre, akkora mennyiséget kapunk, amelyből 1 éven át félmillió ember teljeskörű étkezését biztosítani tudnánk. Olyan problémával állunk szemben, amelynek megoldásához kivételesen nem több pénzre, hanem mindössze több figyelemre lenne szükség.
A Maradék nélkül program az Európai Hulladékcsökkentési Héthez hasonlóan a hulladékpiramis alapján a maradékok legjobb módon való hasznosításában hisz.
A legfontosabb a megelőzés!
„Az a legjobb hulladék, amely nem is keletkezik” – ezt mondja a hulladékpiramis elve, vagyis a megelőzés a legfontosabb. Az élelmiszerhulladék megelőzéséhez nyújt segítséget a programunk három aranyszabálya: ne vásárolj több élelmiszert, ne főzz többet és ne szedj ki többet, mint amennyit biztosan meg tudsz enni maradék nélkül.
Rászorulók élelmezése
Míg sok ember pazarolja az élelmiszereket, vannak olyanok, akiknek annyi se jut, hogy naponta egyenek pár falatot. Az adományozással segíthetünk rajtuk, viszont még az adományozott élelmiszereknél is az a legfontosabb kritérium, hogy biztonságosak legyenek!
Állatok élelmezése
A takarmányozás jó lehetőség az ember számára már nem hasznosítható, viszont az állatok számára még ehető élelmiszerek felhasználására. Az emberiség évszázadok óta alkalmazza ezt a módszert, viszont állataink egészségének megtartása érdekében figyelni kell arra, hogy mit használhatunk fel takarmányként.
Ipari hasznosítás és komposztálás
Éves szinten kb. 50.000 tonna sütőolajat használ fel a magyar lakosság. A használt sütőolaj veszélyes hulladéknak minősül, nem szabad lefolyóba önteni vagy a szemetesbe helyezni, hiszen egyetlen csepp is több ezer liter élővizet szennyezhet be. Helyette érdemes a gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvarokban leadni, így ipari hasznosításukkal bioüzemanyag, biogáz állítható elő.
Sok élelmiszerrész (például a tojás héja, a kukorica csutkája, a zöldségekről lehámozott részek) nem kifejezetten alkalmasak emberi fogyasztásra, így hulladékként való megjelenésükkel mindenképpen számolnunk kell. Ilyenkor jöhet számításba a komposztálás ideális megoldásként. A Maradék nélkül csapata a beltéri gilisztakomposztálásba fogott bele, a témáról bővebben egy korábbi cikkünkben írtunk.
A legrosszabb lehetőség: hulladéklerakás, -égetés
A magas víztartalmú élelmiszerrészek az égetőbe kerülve csökkentik annak hatásfokát, a lerakón pedig nem kívánatos üvegházhatású gázok keletkezése közben bomlanak le. Emiatt kiemelten fontosnak tartjuk a kommunáliskukába kerülő szerves hulladék mennyiségének csökkentését.
További hasznos tippekért és információkért látogassatok el Facebook és Instagram felületünkre!