Idén 10 éves a Maradék nélkül program! A születésnapi évben minden hónapban egy-egy olyan cikkel jelentkezünk, amely segít lépésről lépésre kialakítani a pazarlásmentes konyhát.
A fenntartható konyha alapja a tudatos tervezés, aminek az egyik legjobb eszköze a mealprep, vagyis a menütervezés. Ez a manapság egyre népszerűbbé váló kifejezés az angol “meal” (étkezés) és “preparation/prep” (tervezés) szavakból jött létre és azt a tevékenységet jelenti, amikor több napra előre elkészítjük az ételeinket vagy annak egy részét. Ha előre megtervezzük a hét főétkezéseit, a boltban már csak a ténylegesen hiányzó alapanyagokat kell megvásárolnunk, így elkerülhetjük a fölösleges vásárlást és a pazarlást.
A tervezéshez használhatunk egy Excel táblázatot, egy üres papírlapot vagy akár a Maradék nélkül menütervező sablonját is.
Vásároljunk a hűtőszerkényből!
A tudatos menütervezés első lépése, hogy áttekintjük a meglévő készleteinket. Érdemes megnézni, mi található a hűtőben, a kamrában és a fagyasztóban. Fontos, hogy megnézzük a termékek lejárati dátumát! Priorizáljuk a hamarosan lejáró alapanyagok felhasználását! Ezek az élelmiszerek inspirációként szolgálhatnak a következő pár nap menüjéhez, sőt, pénzt és élelmiszert is megtakaríthatunk.
Tipp: A termékek csomagolásán 2 féle lejárati idővel találkozhatunk, a fogyaszthatósági idővel és a minőségmegőrzési idővel. Hogy megtudd, melyik esetében kell különösen figyelned, olvass bele előző cikkünkbe.
Milyen ételeket szeretünk?
A dobozolás talán egyetlen hátránya, hogy többször esszük ugyanazt az ételt. Ezen segíthet, ha olyan recepteket készítünk, amelyek már korábban beváltak. Írjunk listát a jól bevált receptekről, így ha ötlet híján vagyunk, akkor is lesz mihez nyúlnunk.
Családi programnaptár
Gondoljuk át, hány főnek fogunk ételt készíteni. Ha magunknak főzünk, akkor könnyebb dolgunk van, mivel elegendő csak a saját programjainkat észben tartani és átgondolni valóban lesz-e lehetőségünk megenni a csomagolt ételt. Ha több főre szeretnénk elkészíteni a kiválasztott recepteket, akkor gondoljuk át alaposan, hogy ki milyen programokon fog részt venni. Érdemes a családi programnaptárat a konyhában is elhelyezni, hogy már a tervezés első lépésénél kéznél legyen.
Adagok mérete
Egy kis gyakorlással hamar rá lehet érezni, hogy mennyi alapanyagra van szükség a családunk étkezéseihez, ugyanakkor a Maradék nélkül adagkalkulátorát mindig segítségül hívhatjuk, ha elbizonytalanodnánk:
Mikor főzzünk?
Érdemes előre megtervezni mikor lesz időnk főzni. Általában 2-3 órát vesz igénybe, ha több napra előre készítünk ételt, de ez az idő az ételek típusától is függ. Hasznos szokás, ha kijelölünk a héten két-három fix főzős napot, például vasárnap délutánt és szerda estét, amikor a menüt elkészítjük.
Bevásárlás
A megtervezett menühöz hiányzó alapanyagokról előzetesen írjunk bevásárlólistát és próbáljuk meg ahhoz tartani magunkat. Ha nem volt otthon sürgősen felhasználandó alapanyag, akkor az akciós újságok is remek kiindulópontot adhatnak a heti menütervezéshez, mivel segítségükkel olcsóbban juthatunk hozzá bizonyos alapanyagokhoz. Hasonlóan az éppen szezonális zöldség és gyümölcskínálat is jó kiindulópont lehet a tervezésnél.
Pazarlásmentes főzés
A menütervezés során a főzéshez és az alapanyagokhoz való hozzáállásunk is kulcsszerepet játszik az élelmiszerpazarlás csökkentésében. A „fülétől a farkáig” megközelítés arra ösztönöz, hogy az alapanyagokat ne csak részleteiben, hanem egészükben lássuk, és a lehető legtöbb részüket hasznosítsuk. Egy brokkoli szára, a karfiol levelei, a csirke csontjai vagy akár a parmezán sajt kérge mind értékes alapanyaggá válhatnak egy tudatos konyhában: levesek, alaplevek, köretek vagy ízesítők formájában. Ha így gondolkodunk a főzésről, nemcsak kevesebb élelmiszer kerül a kukába, hanem gazdaságosabban főzhetünk, miközben új ízeket és kreatív megoldásokat is felfedezünk.
Főzés után
A főtt ételeket ne hagyjuk két óránál tovább szobahőmérsékleten, mert ez idő alatt könnyen elszaporodhatnak a kórokozók. A romlandóbb ételeket a menütervben is érdemes előre sorolni, hogy mielőbb elfogyjanak. Ha egy nagyobb adag levest vagy egytálételt készítettünk, akkor érdemes már főzés után rögtön adagokra szedni, ezzel gyorsítva a hűlési folyamatokat. Másik jó gyakorlat, ha a lábast hideg, akár jeges vízbe állítjuk, így még hamarabb a hűtő polcaira kerülhet az étel.
Tipp: Ne csak az étel gyors lehűtésére figyeljünk oda, hanem a hűtőszekrény hőmérsékletére is! Optimális esetben 0-5°C között van.
Ha mégis máshogy alakulna a hetünk…
Ha hétközben mégis másképp alakul a program, a fagyasztás jó megoldás lehet a megmaradt ételek mentésére. Szerencsére a letöbb főtt étel jól fagyasztható. Célszerű fagyasztás előtt adagokra szedni az ételt, így egyrészt gyorsabban olvad majd ki, másrészt kiolvasztás után sem kell tartani attól, hogy túl nagy adag marad ránk. Mindig címkézzük fel, mit és mikor tettünk a fagyasztóba. 4-5 hónap után a legtöbb étel minősége a fagyasztóban is kellemetlenül megváltozhat, ne tároljuk az ételt itt sem a végtelenségig. Építsük be tartalékjainkat is a következő hetek, hónapok menüjébe.
Ha csak egy dolgot próbálsz ki az ötleteink közül, ez legyen az: Nézd át a családod heti programjait, és gondold végig reálisan, hogy hány adag ételre van szükség, ennek megfelelően kezdj hozzá a tervezéshez.
Ne feledjük, a tudatos menütervezés nem merev szabályrendszer, hanem irányadó segítség. Nem baj, ha egy-egy étel vagy nap másként alakul, mint ahogy elterveztük. A lényeg, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk, miközben csökkentjük az élelmiszerpazarlást és egyszerűbbé tesszük a hétköznapokat.
Érdekes volt számodra a téma? Menütervezés maradék nélkül című kiadványunkban ennél is több információt találsz! Lapozz bele: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1504431079/250707_Menutervezes+Maradek+nelkul.pdf/4726c947-9a74-ba98-ce65-7c564b454e20?t=1751871416677