A Nébih által végzett kutatás szerint hazánkban évente 65,5 kg élelmiszerhulladékot termel egy fő a saját háztartásában, amelynek fele elkerülhető lenne, vagyis pazarlás. A felmérésből az is kiderült, hogy a gyermekes családoknál az átlagosnál több étel kerül a szemétbe. Gyereknap alkalmából összegyűjtöttünk 10+1 tippet a szülők számára, amelyek segíthetnek, hogy a gyerekek mellett sokszor kiszámíthatatlanul keletkező élelmiszerhulladékok mennyiségét mérsékeljük.
A gyermeknevelés nem egyszerű feladat, főleg, ha az étkezésre kerül a sor. Sokszor örülünk, ha pár falatot sikerül beleimádkozni csemeténkbe, nemhogy a kidobott étel miatt aggódjunk. Az alábbi néhány egyszerű trükköt azoknak gyűjtöttük össze, akik a változó gyermeki ízlésből fakadó nehezített körülmények ellenére szeretnének tenni ezen a téren is a környezetükért:
- Bevásárlás? Csak evés után!
Ne vigyük éhesen vásárolni a gyerekeket, sőt ez saját magunkra is vonatkozik. Az ok egyszerű: éhesen sokkal több élelmiszert a kosarunkba halmozunk, hiszen a szemünk mindent megkíván. Ha tehetjük, inkább jóllakottan menjünk a boltba, így racionálisabb döntést hozhatunk a polcoknál és a gyerekeket is könnyebb meggyőzni arról, miért nincs szükség a sokadik péksüteményre vagy joghurtra.
- Pihenés az Online-szigeteken!
Érdemes próbát tenni az online bevásárlással. Az így megspórolt időt tölthetjük a gyerekekkel, de akár pihenésre is fordíthatjuk. Online kevésbé csábulunk el, csak annyit veszünk, amire szükség van, amiben az is segít, hogy folyamatosan nyomon követhetjük a kosarunk tartalmát.
- Gyerek a konyhában
Forró lábasok, éles kések: nem tűnik biztonságos terepnek egy gyerek számára, és még a rumli is háromszor akkora, mintha mi magunk összedobnánk gyorsan az ebédet. Mindezek ellenére nagyon fontos, hogy a gyerekek a főzés közben elsajátítsák az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteket, és még azt is megtanulják, mennyi munkával és energiával jár az étel elkészítése. Ráadásul a kutatások szerint azok a gyerekek, akik részt vesznek az ételkészítésben, szívesebben próbálnak ki új fogásokat, és valószínűbb, hogy megeszik az ő részvételükkel megfőzött ételt, sőt repetáznak is.
(Rumli elleni jótanács: adjunk változatos részfeladatokat, hiszen akkor kezdenek pancsolni az alapanyagokkal, ha elunják magukat.)
- Bárkiből lehet ételmentő ninja
Félig megevett banán, két harapás után elfelejtett alma? Ismerős jelenségek? Kutatások is alátámasztják, ha könnyebben elfogyasztható formában – például felszeletelve – kínáljuk fel az ételeket, de különösen a gyümölcsöket, akkor nagyobb hajlandósággal fogják azt a gyerekek elfogyasztani. Éljenek a falatnyi ételek, jöhetnek a katonák!
- Nasi stop
Az oviból vagy suliból hazaérkezve a gyerekek szinte feltépik a hűtőt, és olykor olyan jól laknak a délutáni nasival, hogy egy rendes adag vacsorának már nem marad hely a pocakban. Limitáljuk a főétkezések előtti falatozást, hogy ne legyen a vacsoránál maradék.
- Kössünk megállapodást!
Az új ízek megkedveltetése nem könnyű feladat, de szerencsére a tudomány a segítségünkre siet. Azt találták, hogy legalább 5 alkalommal kell találkoznunk egy új ízzel, mire megszokottá válik számunkra. Állapodjunk meg gyerkőcünkkel, ha egy újdonsággal találkozik, akkor azt legalább 5 alkalommal meg kell kóstolnia, mielőtt teljesen elutasítaná hangos „Fujj!” felkiáltással kísérve. A kóstoló lehet akár csak egy falat. A türelem brokkoli kedvelő gyereket terem!
- Mi lesz a második?
Figyeljünk rá, hogy az étkező asztalon ne legyen sok minden, ami elvonhatja a gyermek figyelmét. Érdemes a különböző fogásokat egymás után tálalni az asztalra, és közben szóba sem hozni a következőt. Különösen fontos ez a desszert tekintetében!
- A gyerek adag legyen gyerek adag
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, ha több ételt szedünk a gyerekek tányérja, akkor abból arányosan többet is fognak megenni. Hiba! Szedjünk először kóstoló adagot, ha ízlik az étel akkor szedhetünk még hozzá. Figyeljük meg nagyjából mennyi fogy el egyszerre, ez alapján a főzésnél is könnyebben kalkulálunk! Akár ő maga is eldöntheti mennyit szeretne szedni, de figyelmeztessük, hogy annyit szedjen a tányérjára amennyit megeszik, és biztosítsuk róla, hogy többször is szedhet, ha ízlik neki.
- Maradékok álruhában
A gyerekek nem szívesen esznek kétszer ugyanolyan ételt, ezért érdemes a maradékokat kreatívan felhasználva új formába önteni. A megmaradt gyümölcsökből készíthetünk turmixot, a pöttyösre érett banánokból finom banánpalacsintát vagy muffint, a maradék rizsből szuper gyorsan arancinit, azaz sült rizsgolyót vagy zöldséges-tojásos pirított rizst készíthetünk, míg a megmaradt rántott húst vagy sült csirkecombot tortillába tekerve kínálhatjuk. Még mókásabb, ha a maradékmentésnél bevált ételeknek vicces neveket adunk – például Csodatekercs, Erőturmix, Csalafinta Palacsinta – , így a maradékok eltüntetése kínlódás helyett kedves családi hagyománnyá válhat.
- Nincs több palacsintává lapított tízórai szendvics!
Kisszünet, nagyszünet… mindkettő hipp-hopp eltelik, a sonkás-sajtos szendvics pedig szomorúan kuksol a táska alján. Érdemes inkább hűtést nem igénylő, könnyen elfogyasztható, falatnyi ételeket csomagolni. Jó trükk, ha 2 alternatíva közül választhat csemeténk: nem terheljük azzal, hogy neki kell kitalálni, mit szeretne enni, de a választás lehetőségét megadjuk. Itt is érvényes, ha bevonjuk a gyerekeket a tízórai összekészítésbe, szívesebben veszik majd elő azt a suliban. Ha mégsem fogy el a bekészített étel uzsira sem, kérjük meg őket, hogy mindenképpen hozzák haza a maradékot, hogy lássuk, miből kell kevesebb, mi az, ami egyáltalán nem fogy el.
+1 Bónusz tippünk: Beszéljünk gyermekünkkel az élelmiszerpazarlás problémájáról és a megoldásokról is! Osszuk meg gyermekünk tanárával a Maradék nélkül és a Nébih Oktatás honlapját!