2024-ben ismét megvizsgáltuk a magyar háztartások élelmiszerhulladékokkal kapcsolatos szokásait. A felmérésben 270 család vett részt, akik 1 héten keresztül mérték a kidobott ételeiket. Az eredményekből nemcsak az derült ki, hogy mennyi étel kerül feleslegesen a kukába, hanem az is, hogy miért.
A résztvevők által jelzett okok alapján összeállt egy lista a legjellemzőbb helyzetekről. Ezek között olyan mindennapos, ismerős eseteket találhatunk, mint: elfelejtett joghurt a hűtő hátuljában, túl nagy adagok, vagy éppen olyan ételek, amelyeket egyszerűen nem volt kedvünk megenni.
A közgazdaságtanból ismert Pareto-elv (80/20 szabály) egyik értelmezésében azt mondja ki, hogy a problémák kb. 80%-át az okok 20%-a idézi elő. Ha a pazarlás okait rendezzük gyakoriság szerint, jól látszik, hogy a legnagyobb pazarlás néhány fő tényezőhöz köthető.
Leggyakoribb okok:
- Elfeledkeztünk róla és lejárt, megromlott (22,5%)
- Túl sokat vásároltunk, és lejárt, megromlott (12,25%)
- Túl sokat főztünk és megromlott mielőtt elfogyott volna vagy már nem volt kedvünk emiatt megenni (19,74%)
- Tányérmaradék, túl sokat szedtünk (5,02%)
Ez a 4 fő ok együttesen a pazarlás több mint felét (59,5%) adja. Ez ugyan nem éri el a 80%-ot, de a Pareto-elv lényege nem a pontos arány, hanem az, hogy megtaláljuk azokat a fő okokat, amelyek kezelésével a legnagyobb változást érhetjük el. Nézzük meg, hogy ez alapján mire érdemes a leginkább odafigyelni otthonunkban, ha a legkevesebb változtatással a legnagyobb eredményt szeretnénk elérni.
Mit tehetünk a pazarlás leggyakoribb okai ellen?
- Elfeledkeztünk róla, ezért lejárt
- Tartsunk hetente 1-2 alkalommal „hűtőperceket”. Ezt akár a menü vagy a bevásárlás megtervezésével is összeköthetjük. Nézzük meg mik azok a közeli lejáratú termékek, amiket sürgősen fel kell használni és ezeket próbáljuk beépíteni a következő étkezéseinkbe.
- Fontos észben tartani a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséget. Míg tartós termékekre jellemző minőségmegőrzési idő esetén a lejáratot követően is adhatunk esélyt az élelmiszernek, ha azokat bontatlan csomagolásban, megfelelően tároltuk, addig a fogyaszthatósági idejű, gyorsan romló termékeket a lejárat előtt mindenképp fel kell használnunk, mert utána már komoly megbetegedést is okozhatnak. Priorizáljuk a gyorsan romló termékek felhasználását az étkezéseink megtervezésénél.
- Túl sokat vásároltunk
- A menütervezés a legnagyobb segítség a vásárlásaink és a főzéseink megtervezésében. Ehhez nem kell más, csak előre átgondolni, hogy mit és hány adagban szeretnénk készíteni a következő napokban. Azok számára, akik nagy falatnak gondolják ezt a szokást, készítettünk egy kiadványt is a témában, amelyben lépésről,-lépésre végig vezetjük az olvasót a folyamaton, sőt a témában készült webináriumunk is segítségül szolgálhat.
- A menütervezés egyik része lehet – de külön, kisebb szokásként is bevezethető – hogy mindig készítsünk bevásárlólistát vásárlás előtt. Jegyezzük fel egy papírra vagy akár a telefonunkba, hogy mire van valóban szükségünk, és próbáljunk ragaszkodni hozzá, így kisebb az esély az impulzusvásárlása, vagyis arra, hogy csak felindulásból vásárolunk termékeket.
- Túl sokat főztünk
- A menütervezés mellett az adagok pontos kiszámítása segíthet abban, hogy megelőzzük a túl sok étel főzését. Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy kb. 80-100 g szárazon mért köret bőven elég egy felnőtt ember számára, húsból pedig 150-200 g érdemes számolni étkezésenként. Természetesen ez sok mindentől függ, érdemes megfigyelni családunk szokásait és az alapján főzni, hiszen mi ismerjük magunkat és a velünk élőket a legjobban.
- Ha mégis több étel készülne, akkor is van megoldás! A legtöbb főtt étel jól fagyasztható, érdemes ezért a felesleget adagonként, felcímkézve eltenni a mélyhűtőbe. Ugyanakkor vigyázzunk: ne használjuk élelmiszertemetőnek a fagyasztót, idővel ugyanis még a fagyott ételek is veszítenek élvezeti értékükből. A 2 perces hűtőellenőrzés terjedjen ki a fagyasztóra is, és építsük be a heti menübe az itt tárolt ételeket is. Hogy mit, mennyi ideig érdemes fagyasztva tárolni, arról az ételmaradékok tárolása grafikánkon tájékozódhatunk.
- Azok számára, akik hamar ráunnak 1-1 ízre, az ételek kreatív újragondolása segíthet. Pörköltből például kitűnő gulyásleves vagy székelykáposzta készíthető. A főtt rizsből rakott ételeket készíthetünk, de tökéletes alapanyaga a sült rizsgolyónak (Arancini), ha kevésbé sós, akár desszerteknek (tejberizs, rizsfelfújt) is. A száraz pékáruból zsemlemorzsát vagy máglyarakást készíthetünk. Ne várjunk azonban több napig az újrahasznosítással, mert a túltárolt ételek élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek.
- Tányérmaradék
- Egy finom vasárnapi ebéd láttán könnyen elcsábulunk: előfordul, hogy több ételt szedünk ki, mint amennyit ténylegesen meg tudunk enni. Étkezéseknél inkább többször szedjünk kevesebbet, hogy véletlenül se kerüljön kidobásra az étel. Ezt az elvet az éttermekben is érdemes követni, és csak akkor megrendelni a második fogást, vagy desszertet, ha éhesek maradtunk.
- A tudatos jelenlét (mindfulness) evés közben segít felismerni, mikor vagyunk valóban jóllakottak. Próbáljunk lassabban enni, alaposan megrágni az ételt, és közben figyelni az ízekre, az állagra és az illatokra. Ha időnként letesszük a villát, és megállunk egy pillanatra, könnyebben észrevesszük a testünk jelzéseit. Csak akkor szedjünk második adagot, ha a gyomrunkban érezzük, hogy éhesek maradtunk.
Vajon a te háztartásodban mi okozza a legnagyobb problémát?
Csatlakozz a 7. háztartási élelmiszerhulladék felmérésünkhöz és mérd fel saját konyhai szokásaidat egy tetszőlegesen választott héten 2025 novembere és decembere között, hogy a lehető legkönnyebben menjen a változtatás.
Kis lépésekkel nagy eredmények
A hulladékfelmérés rávilágít: sokszor apró figyelmetlenségeken múlik, hogy az étel a tányérunkon végzi, vagy a kukában. Ha azonban a leggyakoribb okokra koncentrálunk, akkor már néhány új szokással látványosan csökkenthetjük az élelmiszerpazarlást a saját háztartásunkban is.