5 egyszerű praktika a pénzkidobás ellen

Egyes becslések szerint (FAO) a világon előállított élelmiszerek több mint 30%-a kárba vész. Ez egy elgondolkodtató arány, főleg akkor, ha tudjuk, hogy ennek az élelmiszerhulladéknak jelentős része megelőzhető lett volna néhány egyszerű praktikával.

Nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy az élelmiszerhulladék jelentős mennyisége egyszerű figyelmetlenségből, vagy tájékozatlanságból keletkezik, márpedig az élelmiszerek kidobása gyakorlatilag olyan, mintha a keresetünket öntenénk azonnal, közvetlenül a kukába. Érdemes tehát gondosan bánni az élelmiszerekkel.
Ráadásul az élelmiszerhulladék keletkezésének megelőzésére elegendő, ha néhány apró praktikát beépítünk a mindennapi rutinunkba, és ezzel persze példát mutatunk környezetünknek és családunknak is.

Tervezés

Az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez elsődleges fontosságú a tudatosság, ennek érdekében érdemes előre tervezni, és aztán ezt a tervet következetesen végrehajtani. Tervezzük meg például a heti menüt! Írjunk bevásárló listát a hozzávalókról, és ne engedjünk a hirtelen jövő impulzusoknak a boltban sem. Tudatosan hajtsuk végre a tervet, ragaszkodva a listához. A tudatossághoz nagyban hozzájárulhat például az is, ha nem éhesen, szomjasan megyünk bevásárolni. Tapasztalatok szerint éhesen, szomjasan sokkal kiszolgáltatottabbak vagyunk az ösztöneinknek.

Tárolás

Mindig vegyük figyelembe az élelmiszer csomagolásán található, a tárolás módjára vonatkozó utasításokat. Pakolás során mindig a – ipari gyakorlatban is alkalmazott – FIFO (first in first out) elv szerint járjunk el: a régebbi, vagy rövidebb lejárati idejű élelmiszereket tegyük előre, viszont a hosszabb lejárati idővel rendelkező élelmiszerek kerüljenek hátrébb, akár a hűtőszekrényről, akár a konyhaszekrényről legyen szó. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy a gyártók eltérő megnevezést alkalmaznak a gyorsan romló és a tartós élelmiszerek lejárati idejének megnevezésére. Ha rákattintasz erre a korábbi grafikánkra, máris felelevenítheted az ezzel kapcsolatos ismereteidet.

A fogyaszthatósági idő kapcsán érdemes megemlítenünk, hogy hűtve tárolás során rendkívül fontos, hogy a hűtőszekrény megfelelő műszaki állapotú legyen, amelynek köszönhetően folyamatosan fenntartható az optimális 1–5 °C.

Étkezés

Csak annyi élelmiszert készítsünk, amit belátható időn belül el is fogyasztunk. Nem biztos, hogy 3-4 alkalommal is ugyanolyan szívesen esszük ugyanazt az ételt. Tudnunk kell, hogy az esetleges esztétikai hibás termékek, például zöldségek, ugyanolyan jóízűek, és táplálóak lehetnek, mint a hibátlan társaik. Ne dobjunk ki a főzés, sütés közben semmit, csak azért, mert a termék nem hibátlan formájú vagy színű, ugyanakkor a romlásnak indult, penészes termésektől minden esetben szabaduljunk meg, részesítsük előnyben az élelmiszerbiztonsági szempontokat!
Fontos, hogy csak annyi ételt szedjünk a tányérra, amit el is fogyasztunk. Ha kevésnek bizonyul, tudunk még szedni. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a tányéron maradó ételek sok esetben a szemétben végzik.

Maradék

Az élelmiszermaradékot megfelelően csomagolva, nyers élelmiszerektől jól elkülönítve tároljuk. Mindig jusson eszünkbe, hogy a megmaradt élelmiszereket, ha már unjuk, felhasználhatjuk új élelmiszerek elkészítéséhez is. A sült hús kiváló szendvicsalapanyag lehet, pörköltből gulyásleves, maradék krumpliból tócsni, tésztából akár édesség is készíthető. Ráadásul nem csak a készételek hasznosíthatóak másodlagosan, de a gyümölcsök is, ha elveszítették frissességüket készíthetünk még belőlük gyümölcssalátát, turmixot, esetleg süteménytölteléket.
Ha viszont a fagyasztást választjuk, az élelmiszert címkézzük fel, megjelölve az étel nevét, és a lefagyasztás dátumát. Olyan élelmiszereket is lefagyaszthatunk, mint a kenyér, vagy a péksütemények, ezzel megelőzve a kiszáradást, vagy a penészedést.

Elkerülhetetlen

Akármilyen gondosan és tudatosan járunk is el, óhatatlan hogy keletkezik élelmiszerhulladék minden háztartásban. Azonban ezeknek sem kell, haszon nélkül kerülniük a szemétre. Amennyiben rendelkezünk kerttel, érdemes komposztálót kialakítani, ahol a szerves, konyhai hulladék, különböző mikroorganizmusok segítségével lebomlik, és néhány hónap alatt értékes komposzttá alakul, amit akár a kerti trágyázáshoz, akár szobanövények táptalajául felhasználhatunk. Azonban fontos kiemelni, hogy nem minden élelmiszerhulladék alkalmas komposztálásra. A körültekintő komposztálás érdekében kattints egyik korábbi kiadványukra, ahol röviden összefoglaltuk a komposztálás legfontosabb szabályait.