Rengeteg olyan élelmiszer van, amelyeknek bizonyos részeire valaki csemegeként tekint, míg más habozás nélkül hajítja az adott részt a szemetesbe. Ízlések és pofonok, gondolhatnánk. Az élelmiszerhulladékok világában az így keletkező hulladékokat azonban potenciálisan elkerülhetőnek nevezzük.
A potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladékok között legnagyobb arányban (61%) gyümölcs- és zöldség-részeket találunk – a gyümölcsök közül az alma áll az első helyen egy Angliában végzett felmérés szerint, méghozzá 53000 tonna/év mennyiséggel. Az alma esetén az almahéj jelenti a potenciálisan elkerülhető részt. Bár sokan előszeretettel fogyasztják el az almacsutkát is, ezt mégis inkább az elkerülhetetlenül keletkező hulladékok között tartjuk nyilván.
Az almahéj kidobásával értékes anyagok tömkelege vész kárba, mivel az almahéj igen gazdag a szervezet számára hasznos vegyületekben. Lássuk, melyek ezek.
–Vitaminok: fajtától függően a héj 5-35 mg C-vitamint tartalmaz. Az almában lévő vitaminok nagyrészt a héjban vagy a héj alatt találhatók meg.
–Ásványi anyagok: vasat, magnéziumot és telítetlen zsírsavakat is tartalmaz.
–Antioxidánsok: az almahéj gazdag például polifenolos vegyületekben és flavonoidokban, amelyek hozzájárulnak egyes krónikus betegségek (pl. daganatos, szív- és érrendszeri megbetegedések) kialakulási esélyének csökkentéséhez.
–Cellulóz: az almahéj cellulóz tartalma támogatja a bélrendszer tisztulását.
–Pektin: a pektin segít csökkenteni a koleszterinszintet és késlelteti a gyomor kiürülését.
Természetesen előfordulhat, hogy valamiért mégis kénytelenek vagyunk megválni az alma héjától, de ezekben az esetekben felhasználhatjuk a héjat önmagában is. Szárítás után remek tea készíthető az almahéjból, de némi cukor és víz felhasználásával saját almaecetet is előállíthatunk belőle. Pektin-tartalma miatt az almahéjjal sűríthetjük a gyümölcslekvárokat.
Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy fogyasztás előtt alaposan meg kell tisztítani az almát – így a lehető legkisebbre csökkenthetjük a szervezetünkbe jutó szennyeződések és káros anyagok mennyiségét.
Az almahéj elfogyasztásával nem csak a környezetünknek és a pénztárcánknak kedvezünk az élelmiszerpazarlás csökkentésével, hanem az egészségünkért is tehetünk.
Felhasznált anyagok:
- WRAP (2009): Household Food and Drink Waste in the UK – Final report.
- Tzu-En, L. et al. (2017): Mapping the antioxidant activity of apple peels with soft probe scanning electrochemical microscopy. Journal of Electroanalytical Chemistry. Vol. 786, pp. 120–128.
- Brown, L. et al. (1999): Cholesterol-lowering effects of dietary fiber: a meta-analysis. The American Journal of Clinical Nutrition. 69 (1) pp. 30–42.
- Schwartz, S.E. et al. (1988): Sustained pectin ingestion: effect on gastric emptying and glucose tolerance in non-insulin-dependent diabetic patients. The American Journal of Clinical Nutrition, 48 (6) pp. 1413–1417.
- Wolfe, K.L. és Liu, R.H. (2003): Apple peels as a value-added food ingredient. Journal of Agricultural and Food Chemistry. 12;51(6) pp. 1676-1683.