HírekJó gyakorlatok

A kórházak felvettek még egy kesztyűt: már az élelmiszerhulladékok ellen is harcolnak

A kórházakban, egészségügyi intézményekben kiugróan magas arányban keletkezik élelmiszerhulladék a vendéglátás és étkeztetés más területeihez képest. Egy nemzetközi tapasztalatokat összegző tanulmány szerint az élelmiszerpazarlás mértéke akár a 65%-ot is elérheti egyes kórházakban. Ennek egyik fő oka, hogy előre nehezen felbecsülhetők a szükséges adagok, de a hagyományos rendelési struktúrának is sok hiányossága van, ráadásul gyakran maguk az ételek sem felelnek meg a betegek ízlésének.

 

2016 első félévében a Health Care Without Harm (HCWH) európai szervezete olyan intézményeket keresett meg, amelyek komplett stratégiával igyekeznek megoldást kínálni a problémákra, így mutatva irányt az ágazat más szereplői számára. Esettanulmányaikhoz hét újító szemléletű kórházban készítettek interjúkat, illetve a területen már sikeresen működő nemzeti és regionális programok vezetőit is felkeresték.

 

Tapasztalataikat az alábbi javaslatok formájában összegezték, remélve, hogy a jó gyakorlatok megfelelő alapot szolgáltatnak az egészségügyi szektor élelmiszerpazarlásának visszaszorításához:

 

  1. A kórházaknak célszerű kapcsolatot teremteniük a helyi élelmiszer-előállítókkal és olyan fenntartható beszerzési eljárást szükséges kialakítani, amelynek fókuszában a friss helyi termékek, illetve a szezonális zöldségek és gyümölcsök állnak.

 

  1. Javítani kell a kommunikációt a konyha és az osztályok között annak érdekében, hogy a betegek számáról, a lehetséges választékról és az ellátásban részesülők igényeiről pontos információk álljanak rendelkezésre.

 

  1. Egyszerű és rugalmas rendelési struktúrát kell kialakítani, amely szem előtt tartja az önálló táplálkozásra nem képes betegek igényeit, és adott esetben kezelni tudja egyes rendelések törlését is.

 

  1. Döntési lehetőséget kell biztosítani a betegek számára az adagok méretét és a menüsort illetően, és erről megfelelően tájékoztatni is kell őket, beleértve a tápértékkel kapcsolatos adatokat is.

 

  1. A személyzetnek tudnia kell, hogy az osztályokon körülbelül mennyi és milyen típusú élelmiszerhulladék keletkezik, amiben az átlátható hulladéktároló egységek nagy segítséget nyújtanak.

 

  1. Érdemes elégedettségi kérdőívvel felmérni a betegek ízlését és táplálkozási szokásait, így testhezálló menüsor alakítható ki, és a legkevésbé kedvelt ételek is beazonosíthatók.

 

  1. Képezni és informálni kell a személyzetet az élelmiszerhulladék megelőzés érdekében végzett gyakorlati tevékenységekről, például a hatékony tárolásról és a betegek egészségi állapotát figyelembe vevő kiszolgálásról..

 

  1. Vegyes összetételű munkacsoportok szervezésével egyszerűbbé válik a gasztronómiai újítások bevezetése és bemutatása, valamint elősegíthető az egyes egységek közötti hatékony információcsere.

 

  1. Mérések segítségével nyomonkövethetők a keletkező élelmiszerhulladékok tömeg és ár szerint is. Az eredményekből kiderül, hogy milyen élelmiszerek kerülnek legnagyobb mértékben a szemetesbe, ami segít optimalizálni a menüsort és valós képet ad a betegek ízléséről, szükségleteiről.

 

  1. Meg kell vizsgálni a felesleg újraelosztásának jogszabályoknak és higiéniai szempontoknak megfelelő alternatív lehetőségeit, például az élelmiszerbankokkal, vagy karitatív szervezetekkel történő együttműködést, illetve az energiacélú felhasználást.

 

Felhasznált anyagok:

 

HCWH Europe (2016): Food waste in European healthcare settings

[https://noharm-europe.org/sites/default/files/documents-files/4336/HCWHEurope_FoodWaste_Flyer_Oct2016.pdf]

 

Williams, P. & Walton, K. (2011): Plate waste in hospitals and strategies for change. e-SPEN, the European e-Journal of Clinical Nutrition and Metabolism, 6(6) pp. 235–241.

[http://www.clinicalnutritionespen.com/article/S1751-4991(11)00058-8/pdf]

Kapcsolódó tartalmak

Negyedszer is táborozunk

admin

Családi nap a fenntarthatóság jegyében

Maradéknélkül

5 ok, hogy ne hagyd az étteremben a maradékot

Maradéknélkül