Sok élelmiszerrész (például a csirkecsont, tojáshéj, burgonyahéj, kávézacc) nem kifejezetten alkalmasak emberi fogyasztásra, így hulladékként való megjelenésükkel mindenképpen számolnunk kell. Ezek egy része komposztálható vagy állateledelként hasznosítható, de van, amit csak a kommunális hulladékba – 2024-től pedig a biohulladék-gyűjtőbe – tudunk dobni. Az élelmiszerhulladékok sokszor magas víztartalmú élelmiszerrészek, a hulladékégetőbe kerülve csökkentik annak hatásfokát, a lerakóban pedig nem kívánatos üvegházhatású gázok keletkezése közben bomlanak le. Éppen ezért nagyon fontos, hogy komposztálással csökkentsük a kukába kerülő szerves hulladék mennyiségét.
Ebben a cikkben összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat a komposztra tehető hulladékokkal kapcsolatban.
Az ételmaradékok, a maradék pékáru, a hús és a csontok ugyan (kellemetlen szagok képződése mellett) képesek lebomlani, de jelenlétükkel a rágcsálókat és a kóbor állatokat is magukhoz vonzzák. Mindemellett a fertőzést terjesztő rovarok (például legyek) is megjelenhetnek a komposzt körül.
Általánosságban elmondható, hogy a zöldségek és gyümölcsök héjai remek alapanyagai a komposztnak. A déligyümölcsök esetében a héjuk az, ami odafigyelést igényel, mivel különböző penészedést gátló anyagokkal kezelhetik, valamint előfordulhat, hogy olyan növényi kórokozók találhatók rajtuk, amelyek veszélyeztethetik a hazánkban őshonos fajokat. Ha mindenképp a komposztba szeretnénk dobni az egzotikus gyümölcsök héját, alaposan mossuk meg előtte őket.
Húsevő kisállatok alomja sose kerüljön komposztra, tekintettel arra, hogy bélrendszerükben sokféle kórokozó lehet, amely visszakerülve a táplálékláncba az emberek egészségét is veszélyeztetheti.
Figyeljünk arra is, hogy a porzsák tartalmát se ide ürítsük, mert a por nehézfémeket köthet meg, amely veszélyezteti a mi egészségünket is, hiszen a táplálékláncon keresztül hozzánk is elérhet ez a szennyeződés.
Komposztáláskor ügyelni kell a megfelelő szén (C)/nitrogén (N) arányra (C:N=30:1). A túl sok szén lassítja a folyamatok beindulását, a magas koncentrációban jelen lévő nitrogén pedig ammóniagáz fejlődését eredményezi. Ránézésre legkönnyebben ez az arány úgy becsülhető meg, hogy minél öregebb, fásabb a komposztálandó anyag, annál több szén, minél frissebb, lédúsabb, annál több nitrogén található benne.
A tojáshéj, bár kitűnően komposztálható, ügyelni kell a megfelelő adagolásra, illetve előkészítésre: egyszerre mindig csak kis mennyiségben alkalmazzuk, és érdemes apró darabokra törni a hatékonyabb lebomlás érdekében.
A kávézacc és a teafű önmagában remekül komposztálható, viszont a kapszulás vagy filteres kiszerelések kapcsán körültekintően kell eljárni. Ma már a legtöbb teafilter tartalmaz műanyagot, amely emiatt nem komposztálható. Ez az információ megtalálható a tea csomagolásán. Ha nem komposztálható a filter, akkor vágjuk ki, és csak a teafüvet tegyük a komposztra. A kapszulás kávékban található kávézacc is a komposztra tehető. Érdemes erre időt szánni, ráadásul a felhasznált kapszulát is csak akkor tehetjük a szelektív gyűjtőbe, ha eltávolítottuk a tartalmát.
Az alábbi táblázat összefoglalja a fent leírtakat, amit akár ki is nyomtathatunk magunknak:
