A szokás szerint locsolkodásért cserébe tojás jár, és sokan még manapság is szívesen készülnek kézzel készített, festett vagy hímes tojással húsvét hétfőjére. Számtalan technika közül választhatunk, kezdve az izgalmas, körömlakkos vagy borotvahabos festéstől, az újra reneszánszát élő, hagyományos írókázásig. A különleges alkotásokkal nemcsak a locsolkodóknak szerezhetünk meglepetést, hanem az alkotás öröme is gazdagíthatja az ünnepre való felkészülést. Hogy ezt semmi ne árnyékolja be, cikkünkben összegyűjtöttünk néhány élelmiszerbiztonsági és élelmiszerpazarlást megelőző tippet, amelyeket érdemes szem előtt tartani a húsvéti tojásfestés során.
Bármelyik díszítő technikát is választjuk, első lépésként el kell döntenünk, hogy a tojásokat inkább kifújva vagy megfőzve szeretnénk díszíteni. Az előkészítésük ugyanis attól függ, melyik módszert választjuk. Lássuk, hogyan érdemes eljárni egyik-másik esetén
Fújva:
A tojásokat díszítés előtt mindenképpen meg kell tisztítanunk, hogy eltávolítsuk a szemmel látható szennyeződéseket, zsírmaradványokat, így a festék egyenletesen fogja be a felületüket. Ennél a módszernél azonban fertőtlenítés is szükséges, ezzel tudjuk elkerülni, hogy a tojást a szánkhoz emelve szemmel nem látható kórokozók jussanak a szervezetünkbe, és megbetegedést okozzanak. A tojások fertőtlenítéséhez hypo 2%-os oldatát érdemes használni, ehhez 1 liter vízhez 20 ml hypo-t kell kevernünk. Ez a keverék 5-10 perc alatt fejti ki a hatását (ez az időtartam az ún. behatási idő). Ha ez letelt, fontos, hogy alaposan leöblítsük a szermaradványokat, mielőtt megkezdjük a munkát. A fertőtlenített tojásokat mindig egy tiszta edénybe helyezzük, soha ne tegyük vissza a tojástartóba, mert könnyen újraszennyeződhet a felülete.
Lehetséges egyszerűbben, a szánk használta nélkül is kifújni a tojást?
A válaszunk egyértelműen igen! Ebben az esetben is fontos a tojás felületét megtisztítani, de ekkor a szappanos, illetve mosogatószeres tisztítás is elegendőnek bizonyulhat, mert a tojás felülete közvetlenül nem érintkezik a szánkkal.
- A tojás kifúrásához érdemes egy 2,5 mm-es, használaton kívüli, tiszta fúrószálat használni. Helyezzük a fúrószál fejét a tojás azon részére, ahova lyukat szeretnénk és apró, finom körkörös mozdulatokkal, enyhén nyomást helyezve a tojásra kezdjük meg a folyamatot.
- A tojás beltartalmának eltávolítása egy egyszerű, gyógyszertában beszerezhető, tűvel ellátott fecskendővel is lehetséges.
- A fújás megkezdése előtt, érdemes óvatosan meghajlítani a tűt.
- A meggörbített tűt helyezzük a kifúrt tojás belsejébe a lyukon keresztül.
- Szép lassan kezdjük meg a levegő „befecskedezését” a tojás belsejébe. Ennek hatására lassan elkezd kifolyni a tojás belseje. Túl gyorsan ne nyomjuk a fecskendőt, mert könnyen megrepedhet a tojás.
- Ezzel a technikával sem lehet tökéletesen eltávolítani a tojás belsejét, így mindenképpen fontos kiöblíteni azt. A már kifúrt tojást nyomjuk egy meleg vízzel teli pohárba, s ennek hatására a lyukon keresztül a maradékok kiáramlanak. Majd ugyanezt végezzük el hideg vízzel is, majd szárítsuk ki.
Mit kezdjünk a kifújt tojáslével?
Egy biztos, semmikképpen ne dobjuk ki! Készülhet belőlük tojásrántotta, vagy felhasználhatjuk panírozáshoz, így nem vész kárba az élelmiszer. Fontos azonban, hogy a kifújt nyers tojást ne tároljuk hosszan: ha azonnal nem is tudjuk felhasználni, tegyük hűtőbe, s legkésőbb három órán belül dolgozzuk fel. Ha nem tudjuk ilyen hamar felhasználni, le is fagyaszthatjuk.
Főzve:
- Ha úgy döntünk, hogy főtt tojásokat díszítünk, főzés előtt mosogatószerrel vagy folyékony szappannal tisztítsuk meg a felületüket, majd hőkezeljük alaposan. A legjobb, ha keménytojást készítünk, s forrástól számítva még legalább 10 percig főzzük. Így amellett, hogy biztonságosan fogyaszthatók lesznek a tojások, még a díszítést is megkönnyítjük.
- Érthető módon jó szívvel senki sem dobja a kukába a tojásokat. Szerencsére ez elkerülhető, ha a tojásfesték és a tárolás tekintetében körültekintően járunk el:
Tojásfesték: Ha szeretnénk elfogyasztani a főtt tojásokat, nem mindegy, hogy milyen festéket használunk: a tojásfestésre szánt színezők legtöbbször ételfestéket tartalmaznak, így a héjon átszivárgó festékanyagok nem jelentenek élelmiszerbiztonsági kockázatot, de minden alkalommal ellenőrizzük a terméken elhelyezett tájékoztatót. Ezen kívül természetes színező anyagokkal is érdemes kísérletezni: a vöröshagyma héjával barnás, a lilahagyma héjával bordó, kurkumával sárga, a vöröskáposzta levelével akár kék színt is el tudunk érni. Ha esetleg szeretnétek megismerkedni egy kicsit nagyobb türelmet és kreativitás igénylő, természetes tojásfestési módszerekkel is, látogassatok el Fekete Ildikó Junior Prima Díjas hímestojás-festő népi iparművész oldalára.
Ha nem mi magunk készítettük a tojást, hanem locsolkodásért kaptuk jutalmul, és nem tudjuk pontosan, milyen festékkel készültek, dicsérjük meg a tojás színét, s így már nyugodt szívvel rákérdezhetünk a festés mikéntjére. Ha nincs meg ehhez kellő bátorságunk, inkább ne fogyasszuk el őket.
Tárolás: A fogyaszthatóság másik kritériuma a tárolás ideje és módja. A festett, főtt tojások 5-7 napig még elfogyaszthatók, ha megfelelően, 0-5 °C között tároltuk őket a hűtőszekrényben. Ellenkező esetben olyan mikrobiológiai folyamatok indulhatnak el a tojásban, amelyek megbetegedést okozhatnak. Ha a szépen festett tojás több órát töltött a konyhaasztalon vagy a nappaliban, már nem érdemes a hűtőbe tenni, a hűtés ugyanis nem csökkenti le a kórokozók számát, csak lassítja a szaporodásukat.
Mindkét módszer esetén fontos, ha szennyezett tojással dolgoztunk, a munka végeztével szappanos kézmosással alaposan tisztítsuk meg a kezünket!
Forrás:
Fekete Ildikó iparművész: https://www.youtube.com/watch?v=0MYrTWmem4c