Idén, június 23. és 25. között, immár nyolcadik alkalommal rendezték meg az International Conference on Sustainable Solid Waste Management című konferenciát, ahol a szilárd hulladékgazdálkodási terület szakemberei mutatják be legújabb eredményeiket. A rendezvényen a Maradék nélkül csapat munkatársa, Kunszabó Atilla diplomadolgozatának eredményeit prezentálta.
A nemzetközi tudományos és technológiai közéletben is nagy hírnévnek örvendő három napos eseményt Thessalonikiben rendezték volna meg, a járványhelyzet azonban ennek gátat szabott. Így az online térben gyűltek össze a szakma képviselői.
A konferencia gazdag programjának keretében a hulladékkezelési lehetőségek széles palettáját mutatták be az érdeklődő közönségnek. Hallhattunk előadásokat az aerob és anaerob hulladék lebontásról, különböző értékmentő eljárásokról, hulladék alapú energiatermelésről, veszélyes hulladékok ártalmatlanításáról, hasznos anyagok szennyvízből történő kinyeréséről. Ezek mellett az élelmiszerhulladék kezelés is önálló témakört képviselt.
Kutató csapatunk legújabb fogyasztói felmérésének eredményeit mutatta be, amely ezúttal a magyar lakosság élelmiszerhulladék termelésének és komposztálási szokásainak összefüggéseit helyezte górcső alá. Az eredmények alapján a lakosság közel harmada komposztálja a háztartásában keletkező élelmiszerhulladékot. Nem meglepő, hogy a kisebb településeken ez az arány jóval magasabb (48%), azonban bíztató eredmény, hogy a Budapesten élők 19%-a alkalmazza ezt az élelmiszerhulladék hasznosítási módszert. Az is megállapítható, hogy a környezetvédelemhez való hozzáállás erős összefüggést mutat az élelmiszerhulladék termeléssel, valamint a komposztálási szokásokkal. A lakosságban elkülöníthető egy olyan szegmens, amelyet magas szintű környezeti tudatosság jellemez, azonban megfelelő hely hiányában nem komposztálnak. Számukra tehát hasznos lenne, hogy megismerkedjenek különböző, társasházi, lakótelepi környezetben is végezhető komposztálási lehetőségekkel (pl. közösségi komposztálás). A kutatásból kiderült, hogy a 60 év felettiek között kiemelkedően magas arányban vannak a környezetükért aktívan tevékenykedő lakosok, amely a szelektív hulladékgyűjtésben, élelmiszerpazarlás megelőzésben, komposztálásban, kertművelésben nyilvánul meg. Ugyanakkor a 18-39 éves korosztályról ugyanez nem mondható el. Éppen ezért fontos lenne a fiatal generáció megszólítása, valamint környezetvédelmi tevékenységekbe való bevonása.
Bár az élelmiszerhulladékok esetében mindig a megelőzés az elsődleges feladat, megnyugtató és lelkesítő a tudat, hogy számos kutatóhelyen foglalkoznak az élelmiszerlánc fenntarthatóbbá tételével, az élelmiszerhulladékok újrahasznosíthatóságának vizsgálatával. Ezt az üzenetet vittük haza magunkkal a konferenciát követően.