HírekVegyél számba!

Az élelmiszerpazarlás környezeti és gazdasági hatásai

 

Sokat beszéltünk arról, hogy miért előnyös nekünk, ha nem pazaroljuk az élelmiszert. Ez elsősorban nyilván pénzkérdés, nevezetesen egyszerűen pénzt takarítunk meg, ha nem dobunk ki élelmiszert és nem csak magunknak, hiszen a megtermelt élelmiszer munkaidőt, munkaerőt is jelent. Amiről talán kevesebb szó esett eddig, hogy milyen károkat okoz az élelmiszerpazarlás a környezetünknek és a gazdaságnak. Most erről lesz szó!

 

 

Az élelmiszerhulladéknak általában magas a nedvességtartalma, ezért nem hulladékégetőben semmisítik meg, hanem hulladéklerakóban helyezik el, ahol magától lebomlik. Csakhogy a bomlás során üvegházhatású gázok képződnek, szén-dioxid és metán, amelyek elősegítik a globális felmelegedést, és ez finoman szólva is rossz.

 

Mivel az élelmiszerhulladék hulladéktárolókba kerül, így jelentős helyet foglal el. Világszerte összesen 1,4 milliárd hektár méretű területen fekszik hulladéktároló. Ez a Föld mezőgazdasági területeinek 30%-a, vagy másképpen fogalmazva Magyarország területének több mint 150-szeresét terítené be. A hulladéktárolók által elfoglalt terület értelemszerűen nem művelhető, ugyanakkor az élelmiszertermelésbe mind nagyobb területeket kell bevonni, így nem marad más lehetőség, mint a természeti környezet átalakítása, a természetes legelőket átalakítják, az esőerdőket kiirtják, helyükön gazdasági növényeket termesztenek. Így az érintetlen, védett természeti területek egyre csökkennek.

 

Vagyis egyre nagyobb területen termeljük meg azt az élelmiszert, amit aztán nem fogyasztunk el, és ezért egyre nagyobb területen kell tárolnunk. A mezőgazdasági területek növekedésével azonban egyre nagyobbak lesznek a műtrágyával, és növényvédő szerekkel kezelt területek aránya. Ezek a szerek szennyezik a talajt és a természetes vizeket is, márpedig vízre mindannyiunknak szüksége lenne.

 

A vízfogyasztást két részre oszthatjuk, a közvetlen vízfelhasználásra (ivás, mosás, főzés stb.) és a közvetett vízfelhasználásra (mezőgazdasági munkák, élelmiszer feldolgozás). Mostanra a közvetett vízfelhasználás átlagosan az összfelhasználás 70%-át adja, de van olyan ország, ahol a közvetett vízfelhasználás a közvetlen 300%-a. Az egész világra számított éves élelmiszerhulladékokból származó vízlábnyom jelenleg megegyezik Európa legnagyobb folyójának, a Volgának egyéves vízhozamával.

 

Az élelmiszerpazarlás megelőzésével a megtermelt élelmiszerek mennyiségét 15%-al lehetne csökkenteni, ez pedig nemcsak gazdasági, de gondolatmenetünket visszafelé követve komoly környezeti előnnyel is járna.

 

Kapcsolódó tartalmak

Konferencia az élelmiszerpazarlásról

admin

Nagy sikert arattak a Nébih oktatási anyagai

Maradéknélkül

Okoskonyha Szingapúrban

admin