HírekMaradékmentő receptekPraktikák

Húsvét maradék nélkül? Lehetséges!

A tavasz illata és a természet ébredésének látványa már önmagában is képes jókedvet teremteni. Az egyre hosszabbá váló nappalokkal együtt pedig lassan megkezdődik az ünnepi készülődés is. Ebben az időszakban is tanácsos figyelni arra, hogy az ember ne essen túlzásba sem a friss alapanyagok beszerzésekor, sem az elkészített vendégváró finomságok mennyiségét illetően, hiszen ez könnyen élelmiszerpazarláshoz vezethet. Ezekre a helyzetekre kínálnak fenntartható megoldásokat az alábbi, húsvéti alapanyagok és ételek tárolásához, valamint újrafelhasználásához köthető ötletek.

Tojás

A teremtés, az újjászületés jelképeként számontartott tojáshoz számos népszokás, hiedelem köthető, a húsvéti ünnepkör gyakorlatilag elképzelhetetlen nélküle.

  • A megvásárolt tojást felhasználásig semmiképp ne mossuk meg, mert a külső héj sérülése miatt a tojáshéj pórusain keresztül könnyen áthatolnak a kórokozók.
  • A tojást nem feltétlenül kell hűtve tárolni, de ha mégis hűtőszekrénybe tettük, felhasználásig már ne vegyük ki.
  • Törekedjünk arra, hogy saját dobozában tároljuk, lehetőleg úgy, hogy más élelmiszerekkel ne érintkezzen.
  • Ha túl sokat vásároltunk belőle, akkor még nyers állapotában is – feltörve, a minőségromlás mérséklése érdekében egy kis sóval vagy cukorral összekeverve – tárolható fagyasztva, akár 1 évig is. Ez a praktika akkor is nagyon jól jöhet, ha egy finom húsvéti sütemény készítésekor éppen csak a tojás sárgájára vagy fehérjére volt szükségünk. A megmaradt rész ebben az esetben is könnyen lefagyasztható.

A tojást húsvétkor elsősorban főzött formában, illetve valamilyen módon megszínezve hímes tojásként fogyasztjuk. Lássuk, milyen fontos tárolási szabályokra kell odafigyelni, hogy a főtt tojások élelmiszerbiztonsági kockázatot ne jelentsenek, ugyanakkor szemétként se végezzék.

  • Legfontosabb tudnivaló, hogy semmilyen húsvéti fogást, így a főtt tojást se tároljuk két óránál tovább szobahőmérsékleten, még akkor sem, ha állandó sürgés-forgás van, egész napos a vendégek fogadása.
  • Egyéb vendégváró falatkák esetében (pl. kaszinótojás, sonkatekercs), ahol más romlandó alapanyagot is felhasználtunk (pl. majonéz, tejföl), még inkább ügyeljünk a hűtésre, egyszerre csak apróbb adagokat tálaljunk fel.
  • Túl a húsvéti forgatagon, a festett, főtt tojás 0-5°C között hűtőszekrényben tárolva akár 5-7 napig is biztonsággal elfogyasztható.
  • Ha már meguntuk a főtt tojást, más fogások nyersanyagént is könnyen felhasználhatjuk: készülhet belőle rakott krumpli, stefánia szelet, húsba burkolt tojásszeletek ízletes panírban (skót tojás) vagy anélkül, karikázva vagy aprítva majonézzel, mustárral és különböző fűszerekkel kombinálva szendvics tetejére téve, laktató főételként majonézes szószba törve tésztával keverve, de egy egyszerű főzelék feltétjeként is megállja a helyét. Tehát számos felhasználási módja ismert, csak az ízlésünk, időnk szabhat korlátot a különböző „újjászületési” módoknak.
  • Ha azonban végképp úgy érezzük, hogy a főtt tojást egy jó ideig mellőzni szeretnénk az étkezéseinkből, akkor ebben a formájában is alkalmas fagyasztásra, csak előtte mindenképpen távolítsuk el a héját, és természetesen gondosan ügyeljünk a felcímkézésre is, mert körülbelül 2 hónapig marad fogyasztható.
Sonka

A húsvét másik, szintén megkerülhetetlen étele, a sonka. Ha sikerült kiválasztani a legjobb sonkát, nincs más dolgunk, mint megfőzni. Természetesen ennek is megvan a maga praktikája, de mi ezúttal nézzük meg azt, mit kezdhetünk a sonka illatozó főzővízével.

  • Kihűlés után tegyük a hűtőszekrénybe pár napra, vagy későbbi felhasználásra a fagyasztóba. Használjuk bátran bableves alaplevének, kiváló ízvilágot kölcsönöz a lencséből készült főzeléknek vagy levesnek is, de akár töltött káposzta is főhet benne.
  • Valószínűleg a megfőzött sonka sem fogy el aznap maradék nélkül, de szerencsére több napig is fogyasztható marad hűtőben tárolva.
  • Ha ráuntunk a klasszikus húsvéti menüként való fogyasztására, ízesíthetjük vele kockázott formában tészta vagy rizs alapú ételeinket, tavaszi zöldségekkel kombinálva saláták alapja lehet, egy egyszerű tojásrántottának is mennyei ízt kölcsönöz, de pirított formában krémlevesek tetejére is szórhatjuk a gazdagabb ízélmény érdekében. Pépesítve sonkás szendvicskrémként is isteni, sült zöldségekbe (pl. gomba) töltve is zamatos lehet. Akár pogácsába is süthető, amelyek révén a család sem fogja kiszúrni, hogy még mindig a húsvéti sonka van terítéken.
Fonott kalács

A tojás és sonka után a nagy hármas utolsó tagjaként térünk ki a fonott kalácsra. Legyen a kalács éppen kezünk munkája vagy boltban vásárolt, egy biztos: frissességét nem őrzi meg a végtelenségig, pár nap alatt könnyen kiszáradhat, még megfelelő tárolás mellett is.

  • A fonott kalács csakúgy, mint a kenyér egyben vagy – a későbbi, igényeinkhez igazított felhasználást figyelembe véve – szeletelve is lefagyasztható.
  • Ha valami új, édes finomságra vágyunk, akkor jó helyen járunk! A fonott kalács számos ínycsiklandó édesség alapja lehet: készülhet belőle mákos guba, almával kiegészítve máglyarakás, bármilyen gyümölccsel kombinálva kalácspuding, egy kis dióval (és még pár aprósággal) zserbógubává varázsolható, míg egy kis vajjal összemorzsolva sajttorta alapjaként születhet újjá.
Friss zöldségek

Az ünnepi asztal hagyományos húsvéti ételeit – úgymint a sonka, tojás és kalács – tökéletesen kiegészítik a friss tavaszi zöldségek.

  • Általánosságban elmondható, hogy a hosszabb eltarthatóság érdekében a legtöbb friss zöldségfélét hűtőszekrényben (0-5 °C hőmérsékleten) érdemes tárolni, ezzel lassítva az érési és romlási folyamatokat.
  • Kivételt képeznek ez alól a hidegérzékeny zöldségeink, úgymint a paradicsom, burgonya, édesburgonya, vöröshagyma és fokhagyma.
  • Fontos, hogy a felszeletelt, feldarabolt zöldégek viszont minden esetben hűtést igényelnek, mert felületük „megsértésével” a romlási folyamatok felgyorsulnak, s az ilyen termény elfogyasztása már nem lenne biztonságos magasabb hőmérsékleten tárolva.

Lássuk, mire érdemes odafigyelni a húsvéti asztal egyik elengedhetetlen zöldsége, a hónapos retek tárolása során!

  • A retek különlegessége enyhén csípős ízvilágában és ropogósságában rejlik, azonban utóbbi megőrzésére érdemes egy kis időt és energiát szánni: tisztítsuk meg alaposan a retket, és távolítsuk el róla a nem ehető részeket. Hámozni nem szükséges.
  • Tekerjük egy vízzel átitatott papírtörlőbe, majd tegyük a magas páratartalom biztosítása érdekében egy nyitott szájú nejlonzacskóba – ügyelve a szellőzés biztosítására – és ebben a formában helyezzük a hűtőszekrénybe. Nedves papírtörlő helyett közvetlenül egy vízzel teli tálba is helyezhetjük hűtött körülmények között. Az eredmény ugyanaz: az ünnepi időszakot követően is néhány napig friss és ropogós marad a retek.

Az újhagymáról szintén nem érdemes megfeledkezni a húsvéti menü összeállításakor. Enyhe hagymás ízvilága passzol a tradicionális fogásokhoz, valamint üde, zöld színe látványnak sem utolsó.

  • Bár a vöröshagymát és fokhagymát szobahőmérsékleten szükséges tárolni, az újhagyma a retekhez hasonlóan nyitott zacskóban vagy vízbe állítva, hűtött körülmények között őrzi meg leginkább frissességét.
  • Akkor is tehetjük a hagyma gyökérzetét vízbe, ha már elfogyasztottuk a szárat, így egy kis szerencsével pár napon belül új hagyma fejlődik belőle.

Fejes salátával is színesíthetjük a húsvéti menüt, azonban a frissességének megőrzése érdekében folyamodjunk újfent a „vízbe állítós trükkhöz”: a víz lepje el a szárat kb. 1-2 cm-ig.

A méregzöld színű kígyóborka is tökéletesen illeszkedik a húsvét ízeihez.

  • Némileg hidegérzékeny, így mosást és szárítást követően érdemes a hűtőszekrény egy „melegebb” részébe, az ajtaján található rekeszbe helyezni.
  • Szeletelést követően a már sokszor említett vízbe helyezés bizonyul jó tárolási módszernek, természetesen hűtőszekrénybe téve.

Ha nem voltunk ennyire körültekintőek a tárolás során, és kissé megfonnyadtak a zöldségeink, de romlás jelei (penészfoltok, rothadás) nem mutatkoznak, akkor élelmiszerbiztonsági kockázatot ezek nem jelentek, vagyis minden akadály nélkül felhasználhatjuk olyan turmixok, szószok, főzelékek, levesek készítéséhez, ahol a ropogós textúra nem fontos.

Maradékmentes húsvéti ünnepeket kívánunk minden kedves Olvasónknak!

Kapcsolódó tartalmak

Dánia, az élelmiszerpazarlás elleni forradalom vezetője

admin

Nagy sikert arattak a Nébih oktatási anyagai

Maradéknélkül

Hollandiából érkezett hallgatók előadást tartottak a budapesti kiskereskedelmi szektor élelmiszerpazarlási helyzetéről

admin