HírekJó gyakorlatokPraktikákVegyél számba!

Maradék nélkül: hulladékból élet

Ősszel jelentős mennyiségű zöldhulladék keletkezik a háztartásokban, nemcsak a kerti munkálatok és a lehulló falevelek miatt, de a természet is bőségesen ellát minket szezonális zöldségekkel-gyümölcsökkel, így a konyhában is több a növényi hulladék. A szemetes helyett komposztálással környezetbarát módon juttathatjuk vissza a természet körforgásába ezeket az értékes szerves anyagokat. A Komposztünnep (október 10.) alkalmából összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót a komposztálással kapcsolatban.

Sok élelmiszerrész (például a csirkecsont, tojáshéj, burgonyahéj, kávézacc) nem kifejezetten alkalmasak emberi fogyasztásra, így hulladékként való megjelenésükkel mindenképpen számolnunk kell. Ezek egy része komposztálható vagy állateledelként hasznosítható, de van, amit csak a kommunális hulladékba – jövő évtől pedig a biohulladék-gyűjtőbe – tudunk dobni. Ezek sokszor magas víztartalmú élelmiszerrészek, a hulladékégetőbe kerülve csökkentik annak hatásfokát, a lerakóban pedig nem kívánatos üvegházhatású gázok keletkezése közben bomlanak le. Éppen ezért nagyon fontos, hogy komposztálással csökkentsük a kukába kerülő szerves hulladék mennyiségét.

Mi a komposztálás?

A komposztálás olyan természetes biológiai folyamatokra támaszkodó eljárás, amely során a mikro- és makroorganizmusok az elkülönítetten gyűjtött biohulladékot lebontják, és ennek eredményeképpen humuszképző anyagok és szervetlen ásványi sók keletkeznek. A folyamat végterméke a komposzt. A komposzt lényegében a mesterséges humuszt jelenti, vagyis olyan anyag, amely a növények számára szükséges tápanyagokat tartalmazza. Kinézetre morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű anyag, magas szervesanyag-tartalommal. Felhasználható a mezőgazdaságban, kertészetekben, otthonunkban pedig virágföldnek vagy konyhakerthez. Fontos szerepe, hogy a műtrágya használatát is visszaszoríthatjuk vele.

Mi kell hozzá?

Elsősorban elhatározás és környezettudatos szemlélet. Emellett megfelelő komposztálóhelyre és komposztálható anyagokra van szükség. A hely tekintetében a kertes házban élők előnyben vannak, hiszen a kert egy kicsit árnyékosabb részén könnyedén kialakítható egy komposztáló sarok. Választhatunk komposztládát (készen kaphatót vagy egy kis kézügyességgel saját készítésűt), de egy gödör is megteszi, ez utóbbinál a giliszták is hasznos segítőtársaink lesznek. Szerencsére ma már azok is számtalan lehetőség közül választhatnak, akiknek nincs kertjük. Akár a saját konyhánkba is beállíthatunk egy komposztáló edényt, így még a lakásból sem kell kilépni a konyhai hulladék fenntartható módon való kezeléséhez. Ebben az esetben is a giliszták vagy egy úgynevezett starter kultúra – mikrobák és segédanyagok keveréke – lesznek segítségünkre a hulladékok lebontásában. Bár sokan tartanak tőle, de a komposztálás ezen módja sem jár kellemetlen szagokkal, ezt a Maradék nélkül program saját kísérletei is bizonyítják. Szintén kitűnő megoldás, ha csatlakozunk egy közösségi komposztáló csoporthoz. Ha pedig elég lelkesek vagyunk, mi magunk is kezdeményezhetjük egy ilyen pont kialakítását a saját lakhelyünk vagy munkahelyünk környezetében.

Komposztálható anyagok jócskán akadnak a háztartásban, a konyhai hulladékok csaknem fele komposztálható. A magyar háztartások egy év leforgása alatt több százezer tonna zöldség- és gyümölcshéjat, kávézaccot és tojáshéjat termelnek. A Nébih legutóbbi élelmiszerhulladék felmérése szerint a komposztálható anyagoknak alig a fele kerül végül ténylegesen a komposztra a magyar háztartásokban. Nézzünk néhány példát arra, hogy mit szabad és mit nem szabad komposztálni az élelmiszerhulladékok közül!

 

Kapcsolódó anyagaink

 

Komposztálási útmutató
Gilisztakomposzt hulladéknapló
Gilikomposzt BINGO

Kapcsolódó tartalmak

Sztilkovics Zorka előadása

admin

Maradék nélkül Mátyásdombon

Maradéknélkül

Maradék nélkül a Veres Pálné Gimnázium diákjaival

Maradéknélkül