A SIRHA Budapest, Közép-Kelet-Európa legjelentősebb nemzetközi élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításának keretében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programja szakmai konferenciát szervezett március 5-én. A rendezvényen közreműködő szakértők segítségével fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve áttekintettük az éttermek és szállodák üzemeltetése során felmerülő kihívásokat és lehetséges megoldásokat az élelmiszerpazarlás megelőzésére fókuszálva. A rendezvény szakmai moderálását Dr. Szakos Dávid, a Maradék nélkül program kutatási koordinátora látta el.
A konferenciát Dr. Felkai Beáta, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Államtitkár asszony kiemelte, hogy az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb fenntarthathatósági probléma az élelmiszerláncban, amelyben minden szereplőnek közös felelőssége van.
Az előadások sorát Dr. Kasza Gyula, a Maradék nélkül program vezetője indította, amelyben összegezte az élelmiszerhulladékokkal kapcsolatos hazai és nemzetközi adatokat, felhívva a figyelmet az egyes élelmiszerlánc szereplők közötti különbségekre. Kiemelte, hogy globális viszonylatban a már fogyasztásra előkészített élelmiszerek 17%-a is szemétként végzi, s bár ennek legnagyobb arányáért (61%) a háztartások felelősek, a vendéglátás szereplőinek felelőssége sem elhanyagolható (26%). Hangsúlyozta, hogy ezek mérséklésére való törekvés 2023 nyarától EU-s kötelezettségünk is. A programvezető kitért a Maradék nélkül program témához szorosan kapcsolódó mérföldköveire és eredményeire is.
Karakasné Dr. Morvay Klára, a Budapesti Gazdasági Egyetem docense „Az élelmiszerpazarlás kihívásai és csökkentési lehetőségei a vendéglátásban” című előadásával folytatta a konferenciát. Docens asszony szintén számadatokkal igazolta a probléma súlyosságát, s részletesen kitért arra, hogy miért is annyira összetett feladat a vendéglátásban csökkenteni az élelmiszerpazarlást: a standardizált mérés hiánya, a többszereplő bevonását igénylő, sokszor nehezen tervezhető előállítási folyamat, a képzetlen és motiválatlan személyzet, a maradék kezeléssel kapcsolatos nehézségek éppúgy problémát jelentenek, mint az étterembe járó emberek élelmiszerpazarlást elősegítő magatartása. Előadásában pozitív példaként említette az Magyar Élelmiszerbank Egyesület készétel mentő kezdeményezését is, amelynek keretében eddig több mint 40 ezer adag meleg ételt mentettek meg. A Magyar Élelmiszerbank megjelent képviselői felszólalásukkor elmondták, hogy munkájuk hatékonyságának növelése érdekében új partnerek csatlakozását is örömmel fogadnák.
Dr. Tóth András, az InDeRe Élelmezéskutató és Innovációs Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője bemutatta, hogy a vendéglátóiparban, különösen a rendezvényeken történő étkeztetések során keletkező élelmiszerhulladékok is nagy arányban elkerülhetők lennének. A szakember részletezte a rendelkezésre álló mérési módszereket és kitért arra is, hogy a mérések végrehajtásából származó adatok hogyan hasznosíthatók a vendéglátóegység fenntarthatóbb működése érdekében.
Tóth Dávid, a Nébih Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője rávilágított arra, hogy az élelmiszerbiztonsági szabályok maradéktalan betartása mellett is van lehetőség fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve működtetni a vendéglátóipari egységeket. Kifejtette azt is, hogy a vendéglátó egységek hosszú távon mindenképpen csökkenthetik az élelmiszerpazarlást, ha a „kevesebb több” elvet követve törekednek az étlapok egyszerűsítésére, hazai zöldség-gyümölcs választék előnyben részesítésére.
A konferenciát Isaák Tamás a Munch ételmentő applikáció csoportvezetője zárta, aki előadásában bemutatta a Munch applikáció működési elvét. Kifejtette, milyen előnyökhöz juthat egy eladó és egy vásárló, ha csatlakozik, illetve rendszeresen használja az alkalmazását. A fenntarthatósági szempontok mellett partnerként a veszteségből bevétel kovácsolható, és nem mellesleg a részvétel egy értékes marketingeszköz is lehet egyúttal. Vevőként pedig mindig minőségi ételhez juthatunk egy kis meglepetésfaktorral kiegészítve. Tamás elmondta, hogy a program keretein beül mentettek már meg többek között pékárukat, svédasztalos fogásokat, kevésbé szép zöldség és gyümölcs csomagokat, készételeket, vagy éppen közeli lejáratú, esetleg sérült csomagolású termékeket. A kezdeményezés létjogosultságát igazolja, hogy mindezidáig közel 2 millió adag ételt mentettek meg a kidobástól több mint 2000 partnerrel együttműködve. A Munch munkatársa megosztotta azt is, hogy a HORECA-FOODWASTE-RED elnevezésű, az EU támogatásával megvalósuló projekt keretében másokkal közösen egy olyan modellen és a megvalósítást szolgáló technikai megoldáson dolgoznak, hogy az éttermi feleslegek hatékonyan és biztonságosan eljuthassanak a rászorulókhoz. A MunCharity nevű mintaprojekt keretében már több mint 5000 nélkülöző emberhez juttattak el ételt.
